A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
7. Javasolható települési vízgazdálkodási klímastratégia Az EU Víz Keretirányelv éghajlatváltozással kapcsolatos összefüggéseinek kiemelt feladatként történő kezelése, elsősorban az éghajlatváltozás- vízminőség- vízhasznosítás és a jó ökológiai állapot kapcsolatrendszerén alapul (KVVM 2008). Az EU új vízgazdálkodási politikájának egyik fő célkitűzése a felszíni vizek jó ökológiai és vízminőségi, valamint a felszín alatti vizek jó vízminőségi és mennyiségi állapotának biztosítása. Fontos elv az is, hogy a vízgazdálkodásban illetékes hatóságoknak pontosan, meghatározott szabályok szerint koordinálniuk kell a tevékenységeiket és a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésbe, és a döntésekbe be kell vonniuk a társadalmat. A Vízgazdálkodási Keretirányelv (VKI) részletesen előírja, hogy milyen monitoring-rendszert kell bevezetni és működtetni ahhoz, hogy a felszíni víztestek - és a környezetükben a víztestekkel kapcsolatban lévő élővilág - ökológiai állapotát folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni. A VKI előírja azt is, hogy milyen célokat kell kitűzni akkor, ha a felszíni víztestek nincsenek jó mennyiségi, vízminőségi és ökológiai állapotban, vagy akkor, ha a jó állapotukat veszélyek fenyegetik, és a jó állapotot meg kívánjuk őrizni (Szél 2001). A víz, mint természeti erőforrás szorosan kapcsolódik az éghajlathoz, az időjárási változékonysághoz, ezért adott helyen egyszer a víz bősége, másszor annak hiánya jelent gondot. Az időjárás változékonyságából adódóan, szárazabb években az öntözés, csapadékosabb években a káros víz elvezetésének feladataival szükséges megküzdeni. A csapadékvíz évi lefolyás évszakos átrendeződése: a téli félév lefolyása inkább és főleg a globális melegedés magasabb fokozatában növekszik, a nyári félév lefolyása az évit meghaladó mértékben csökken. Hazánk európai uniós csatlakozásával számunkra is kötelezővé vált az európai vízvédelmi irányelveknek való megfelelés. Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiájának kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi helyi körülményeket:- természeti (domborzati viszonyok és fekvés, táj jellege, természetes folyók, patakok, tavak),- gazdasági (munkalehetőség, ipari létesítmények),- társadalmi,- kulturális,- közlekedési (főváros közelsége miatt),- közműellátottság,- stb. A város fejlesztési beruházásainál figyelembe kell venni a klímaváltozásra való felkészülést, amelyet ütemezhetően kell végrehajtani. 7.1. A vízellátás klímastratégiája Vácot 1928-tól van vezetékes ivóvízellátás, ami később egy regionális vízellátó rendszer részévé vált. A város ivóvízhálózata három helyről kapja a vizet:- a verőcei és Buki-szigeti vízbázisról illetve- a fővárostól vesz át, 8
