A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 11. Kajcsa Zsuzsa (KDVVIZIG): Az Észak-Duna-völgyi öntöző- és belvízrendszer fejlődésének történeti áttekintése
A belvíz elvezető rendszer kiépítése A munkák elvégzésére 1902 évben megalakult a Pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló és Öntöző Társulat, aki az utóbbi tervet elfogadta, és hatóságilag engedélyeztette. A lecsapoló hálózat kiépítésére 1912 november végén tették meg az első kapavágásokat. Az építést az időközben kitört háború miatt hosszú időre leállították. A munkálatokat pénzügyi nehézségek miatt csak az 1931. évre tudták befejezni. A rendszer kiépítése során alapvetően az 1899-ben készített tervet valósították meg, azzal az eltéréssel, hogy a tervezett öntözőcsatorna nem épült meg. A PESTVARMEGYEI DUNAVÖLGY LECSAPOLÓ ÉS ÖNTÖZŐ TÁRSULAT ÁRTERÉNEK ÉS CSATORNAHÁLÓZATÁNAK HELYSZINRAJZA. BUDAPEST'5 GYÁU VÍZFOLYÁS SZAB. TÁRS. • 1932-ben kiépül csatornahálózat Rövidesen kitűnt, hogy az elkészült csatorna nem felel meg a kívánalmaknak. Az 1936. évtől kezdődő nedves időszakban a csatorna nem tudta a belvizeket kiöntés nélkül elvezetni, és arra sem volt képes, hogy a kiáradt vizeket a mezőgazdasági termelés igényeinek megfelelő idő alatt a területről visszavezesse. A főcsatorna kiépítésének felülvizsgálata alapján megállapították, hogy a fejlesztést nem a főcsatorna bővítésével, hanem keresztirányú árapasztó csatornák kiépítésével kell biztosítani. A kivezető csatorna nyomvonalára számos változat készült. A csatornát üzemeltető Pest megyei Dunavédgát Társulat „A Dunavölgy pestmegyei szakaszának általános vízgazdálkodási terve” (1947) a belvizek kivezetésére négy árapasztó csatornát irányoz elő. Ezek közül az első, az un. I. (dömsödi) Árapasztó csatorna a DVCS felső Vincetér feletti szakasznak a belvizeit vezette XXX. csatorna nyomvonalának felhasználásával a Soroksári Dunába. A csatorna a hozzátartozó Szúnyogi szivattyúteleppel és műtárgyakkal az 1942-44 években épült meg.
