A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 5. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén - Új ltesítmények a Közép-Tiszán, nagy elődeinkről elnevezve - 6. Felkai Beáta Olga (Agrárgazdasági Kutatóintézet) - Felkai István (KÖTIVIZIG): A vizitársulatok az idő sodrában
szarvasi vasútvonal által határolt területen 1958. szeptember 6-án alakult meg a Mezőtúr- Vízközi Belvízelvezető Társulat. Ezek a társulatok megalakulásukat követően a működésük és gazdálkodásuk hatékonysága szempontjából 1959. október 23-án egyesültek. Az egyesült társulat Kútrét-Alomzugi Társulat néven működött tovább. Mesterszállás térségében 1958. november 30-án alakult meg a Merterszállási Belvízelvezető Társulat. 1960. december 31-én beolvadt a Kútréti-Alomzugi Vízgazdálkodási Társulatba. A Túrkevei Belvízelvezető és a kisebb társulatok egyesüléséből létrejött Kútréti-Alomzugi Vízgazdálkodási Társulat. A társulat feladatai és működési hatékonysága szempontjából 1962. január 1-ével a két társulat egyesült és Mezőtúri Vízgazdálkodási Társulat néven működött tovább. A megalakult Vízgazdálkodási Társulat az ún. III. kategóriába tartozó belvízcsatornákat kezelte, tartotta fenn, üzemeltette. Az államosítás után 10-12 év alatt a csatornák állaga leromlott, 60-70%-a tönkrement. A megalakult társulatok egy tönkrement csatornaállományt vettek át. Meg kell jegyezni ég azt is, hogy a mezőtúri, kútréti, mesterszállási területen - országos viszonylatban is a legsűrűbben csatornázott területek közé tartozott- a társulat kezelésében jelentős csatornahossz került. A vízelvezetési gondok a terület más részein is jelentkeztek, ezért a Tisza-Köröszugi, Tiszasas, Szelevény, Csépa, Csongrád, Kunszentmárton érdekeltségi terület 1960. május 23- án megalakult a Tisza-Köröszugi Vízgazdálkodási Társulat szelevényi székhellyel. Majd a Tisza menti településen gazdálkodók - Cibakháza, Tiszaföldvár, Szandaszőlős, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tiszainoka, Nagyrév, Kengyel, Kungyalu, Tiszatenyő - 1961. március 17-én megalakították a Cibakháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulatot. A Tisza-Köröszugi Vízgazdálkodási Társulat 1962. január 1-jén egyesült a Cibakháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulattal. Az egyesült társulat 57.367 kh érdekeltségi területen működött tovább Száj oltói Csongrádig. A hetvenes évek gazdaságpolitikája a társulatokat sem kerülte el. A mezőgazdasági nagyüzemekben az iparszerű termelés, a termelési rendszerek elterjedése, új, korszerű technológiák bevezetése és új eljárások alkalmazása következtében igen jelentős koncentrációs és centralizáció ment végbe. Ezért 1974 tavaszán a Mezőtúr és Környéke, valamint a Cibakháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulatok taggyűlésein állást foglaltak a társulatok egyesüléséről. A két társulat egyesülését az 1974. május 24-én a Mezőhéki Táncsics MgTSz 1. sz. üzemegységében megtartott taggyűlésén mondták ki. Kivonat az 1974. május 24-ei taggyűlés jegyzőkönyvéből: „A taggyűlés az új Társulat Alapszabályát egyhangúlag megállapítja, hogy 1974. június 30. napjával a Cibakháza és Környéke - Mezőtúr és Környéke Vízgazdálkodási Társulatok egyesülés folytán megszűntnek nyilvánítja. Az új Társulat Mezőtúri-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat néven 1974. július hó 1. napjával tekintendő megalakultunk, mezőtúri székhellyel. ” Az egyesüléssel létrejött Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat mezőtúri székhellyel, 1974. július hó 1-től kezdte meg működését, 98.385 ha érdekeltségi területtel. 2. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Mezó'túri Szakaszmérnöksége 25 éves fejlődésének története (1944-1969) - részlet: „A címen foglaltak ismertetése, illetve taglalása a kronologikus sorrend betartását követeli meg, mert így lehet világosan kimutatni, hogy milyen körülmények és tárgyilagos meggondolások hatására fejlődött szakaszmérnökségünk 307,46 km2 nagyságú működési területű szervről 1.525,4 km2 nagyságú területi szervvé, vagyis a múlt rendszeri nagyságának ötszörösére.
