A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Fejér László - dr. Szlávik Lajos (EJF): A Kiskörei tározótól a Tisza-tóig (egy tájba illesztett mérnöki létesítmény gazdasági-társadalmi szerepének módosulása negyven év alatt 1973-2013.
hosszabb távon is előre láthassák a tó vízszintjének (a duzzasztási szintnek) az alakulását, hiszen a műszaki létesítményeket (kikötőket, strandok partvédő műveit stb.) a vízszinthez igazodva kell kiépíteni. A határozat 1993-tól kezdődően 20 éves időszakra, azaz 2013-ig az akkori (és jelenlegi), 725+5 cm nyári üzemszint8 tartását írta elő. Lényeges eleme volt a kormányhatározatnak, hogy kimondta: a Tisza-tó alapvető funkciója, hogy vízbázisként lehessen számításba venni az öntözővízigények kielégítése terén, de emellett a hasznosítási módok tekintetében a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom elsőbbséget élvez. Azt akkor még nem lehetett látni, hogy a „világ” így rátelepül a tópartra, tehát a 2013-ban esedékes új hasznosítási és üzemeltetési rend kialakításakor sem lesz már realitása az eredeti duzzasztási szint kiépítésének. A társadalom elfogadta, hogy napjainkra a Tisza-tó értékévé vált az országnak. Az egykori vádak, amikre alapozott követelések egészen a tó megszüntetésig elmentek, mára elhallgattak, viszont a közbeszédnek nem is nagyon tárgya a Kiskörei vízlépcső haszna. Ha napjainkban Tisza-tavi konferenciát rendeznek, ezeken elhangzik, hogy milyen jó az üdülés, a halászat, a vadászat, az idegenforgalom, stb., de az, hogy mindezt a Kiskörei vízlépcső teszi lehetővé, csak ritkán kerül szóba. Úgy tűnik, mintha az abádszalóki nyári zenei fesztivál egy természetes fejlődés eredménye lenne, aminek semmi köze nincs a kiskörei duzzasztáshoz. Tehát az a vélemény, hogy ezt a duzzasztást meg kellene szüntetni, már nem fordul elő, annál is inkább, mert több vízszennyezés - köztük talán legismertebb a 2000. évi cianidszennyezés - levezénylése bizonyította azt is, milyen hasznos a műtárgy a Tisza vízminőségének megóvásában! A dolog természetéből fakadóan a komplex elképzelésben megmaradtak a Tisza-tóval foglalkozó első projekt fő elemei, de ezek kiegészültek a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (a TIKEVIR) fejlesztési feladataival. A Tisza-tó részprojektben foglalt feladatok fő céljai, hogy- a tározó belső víztereit a víz megfelelő folyamatos cseréjével természetközeli állapotra hozza,- a tározó kapacitását, használati értékét fenntartsa úgy, hogy a kialakult környezetet ne károsítsa,- megőrizze a természetvédelmi értékeket,- visszaszorítsa az invazív fajokat, a biodiverzitás megtartásával, illetve növelésével. Ezen belül cél a belső áramlási folyamatok elősegítése, az eutrofízációs folyamatok lassítása, a vízminőség és használati értékének védelme, fenntartása. Tisza-tavi Kódex A Tisza-tó végül is nemzeti érték, fenntartása, üzemeltetése széleskörű 8 89,25 mA.f.
