A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Fejér László - dr. Szlávik Lajos (EJF): A Kiskörei tározótól a Tisza-tóig (egy tájba illesztett mérnöki létesítmény gazdasági-társadalmi szerepének módosulása negyven év alatt 1973-2013.
- az első olajárrobbanás,- az ország fizetési válsága De nem csupán ezek a tényezők hatottak áttételesen a kiskörei beruházás továbbfejlesztésére. Szakmai koncepcióváltások is közrejátszottak a harmadik ütem elhagyásában. Időközben azonban az iparszerű mezőgazdaság technológiájában jóval nagyobb szerepet kapott a termőtalajok vízháztartásának meliorációval (azaz biológiával és kemizálással és csak ezzel összefüggésben öntözéssel) történő javítása. Az eredetileg 300 millió m3 befogadására tervezett tározó 1985-re 89,00 m A.f. duzzasztási szinttel is csak 120 millió m3-t fogadott be, de ezzel meg is elégedtek, hiszen az öntözővíz-igény csökkenése miatt nem is kellett több. A Tisza-tó névadása Az evezős- és vitorlássport, valamint a sporthorgászat műszaki célokkal összehangolt fejlesztése szintén a kitűzött célok között szerepelt. Mindezt úgy, hogy a 150 évvel azelőtti vadregényes Tisza-táj romantikáját ötvözni lehessen a modern vízparti üdülés kultúrájával. Tehát a műszaki céllal azonos súllyal érvényesíteni a természeti adottságokat és a tájjelleg megőrzését. Mindezeket a feladatokat a VI. ötéves tervben végezhető legfontosabb munkák közé sorolták. A Kiskörei vízlépcső üzembe helyezése után eltelt másfél évtized kellő tapasztalatot hozott a tározó üzemeltetésében, valamint a mesterséges tó iránt megnyilvánuló társadalmi igények tekintetében. Kérdőjelek a Tisza-tó körül a rendszerváltás után A társadalomban két szélső és egymásnak ellentmondó álláspont alakult ki. Az egyik szerint az eliszapolódás miatt az egész Tisza-tó halálra van ítélve és 5-10 év múlva tönkremegy, tehát az elhibázott és óriási károkat (köztük belvizesedést6) okozó beruházással nem érdemes komolyan foglalkozni. A másik álláspont képviselői pedig azt szorgalmazták, hogy a beruházás harmadik építési fázisát is valósítsák meg, tehát az eredeti terv szerinti duzzasztási szintet állítsák be a Tisza-tóban, Egy szakértői bizottság javaslata alapján 1993-ban meghozott kormányhatározat7 lényegében egy moratóriumot jelentett, amely lehetővé tette, hogy az érintettek 6 Ennek a tározó okozta belvizes vádnak tarthatatlanságát már egy korábbi vizsgálat is bebizonyította. Igaz persze, hogy a tározó hatásterületéhez tartozó belvízi öblözetek összesített szivattyútelep-kapacitását az 1965. évihez képest 1990-re csaknem megduplázták, a fajlagos vízszállítás 2,5-szeresére nőtt, miközben az átlagos csatomasűrűség alig változott. Természetesen az érintett térség egyes területei komoly belvízi problémákkal küszködtek, ezek azonban a korábban amúgy is meglévő helyzetből fakadtak és nem voltak kapcsolatba hozhatóak a tározó létével.. (Csipái I.Domokos M.-Jóna Z.-Körtvélyi K.: A Kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira. Vízügyi Közlemények, 1991/ 3-4. füzet) 1 A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) hasznosításának átértékeléséről és a fejlesztés javasolt fő irányairól szóló 2048/1993. (XI. 18.) sz. Korín, határozat előírta, hogy a térség, valamint az érintett 14 település összehangolt fejlesztésének megalapozására a településekkel együttműködve regionális rendezési tervet kell készíteni.
