A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Fejér László - dr. Szlávik Lajos (EJF): A Kiskörei tározótól a Tisza-tóig (egy tájba illesztett mérnöki létesítmény gazdasági-társadalmi szerepének módosulása negyven év alatt 1973-2013.
Európa legnagyobb síkvidéki tározójának számított abban az időben. 1973. május 16-án ünnepélyes körülmények között adták át a vízlépcső első építési ütemét, amely lényegében a Tisza medrében történő duzzasztásával 24 millió m3 vizet tudott tározni.1 A szalagot maga a miniszterelnök, Fock Jenő vágta át, az ünnepi szónok Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke volt. „...Nyaranta sokszor annyi vizet sem szállít a Tisza, amennyi a mai igényeket fedezné. Márpedig a vízigények oly mértékben növekednek, hogy a jelenlegi évi 2 m illiárd m3- rel szemben 15 éven belül évi több mint 4 milliárd m3 vízmennyiség lesz szükséges ahhoz, hogy a Tisza mentén kielégítsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, az ipar és a lakosság igényét. ...Az itt kialakuló nagy mesterséges tó, az Alföld Balatonja kedvezően változtatja meg a természeti környezetet. Partjain nemcsak öntözőművek sorakoznak, hanem tízezrek találnak pihenést, felüdülést. Ezért nyilvánította a Minisztertanács a tó körzetét üdülőterületté. Tiszafüred, Abádszalók, Poroszló, Kisköre, a hajdan poros, az idegenforgalom útvonalaitól távol eső alföldi falvak üdülőhelyekké fejlődhetnek.. Ami az ünnepi beszéd „az Alföld Balatonja” kitételét illette, maga az ünnepi szónok korrigált alig másfél év múlva a Középtiszavidéki Intéző Bizottság ülésén: „Jóllehet többször alkalmaztuk a hasonlatot, hogy ez a nagy mesterséges tó az Alföld „Balatonja ” lesz, mégis ... nem célszerű az itt létrejövő vízparti üdülési és pihenési környéket a Balatonhoz hasonlítani. ” A későbbi Tisza-tó átfolyásos tározó, más természeti alakulat, mint egy természetes tó. Idegenforgalmi férőhelyek akkor: Balaton 48 % Budapest és Pest megye 33 % Hat alföldi megye 7 % A Középtiszavidéki Intéző Bizottság (KIB) megalakulása és szerepe 1974. június 26-án, a Kiskörei tározóval és térségével összefüggő területfejlesztési feladatok egybehangolására, Kisköre székhellyel megalakult a Középtiszavidéki Intéző Bizottság. A KIB elnökévé Dégen Imre államtitkárt választották meg. Koordinálniuk kellett a különböző használói érdekeket és állást kellett foglalniuk a i Az első duzzasztás 1973-tól 1978-ig tartott, a tározó szintjének a Kisköre felső vízmércén mért magassága 550 cm (87,50 m A.f.) volt.
