A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 1. Bokody József (nyugdíjas): Az 1838-as pesti árvíz az árvíztáblák tükrében - 2. Csath Béla (nyugdíjas): Díszes artézi kútfők az Alföldön

10. kép

11. kép

„Hébé” (az ifjúság istennője) szobra díszítette Nagyszalontán a Zsigmondy Béla által a Toldi Miklós téren készült artézi kutat (12. kép), melynek áldásos hatását nem lehetett eléggé értékelni. A kútszobor jelenleg a város egyik parkjában dísz szobor jelleget tölt be. (13. kép)

12.kép

13.kép

Mezőtúron, a városháza melletti téren 1889-1890-ben Zsigmondy által készített kutat faragott kőből készült nyolcszögletű medence közepén, ékes talpazaton álló „Flóra” (a virágok istennője) szobor díszítette. (14. kép) A megye egyik legszebb kútfelső része 1962-ig maradhatott eredeti helyén, hosszú évtizedekig ellátva feladatát, majd a tér átépítése miatt átszállították a Szabadság térre - feltehetően köztéri szoborként -, de 1975-ben már itt is útban volt a Dózsa szobor felállításakor. Ezért áthelyezték a Puskin út és a Köztársaság utca által bezárt térre. (15. kép)

14. kép 15. kép

Általában a szoboralakról nevezték el a kutakat.

Békéscsabán, a Kossuth téren ugyancsak Zsigmondy által létesített kút mellé kalázi édesvízi mészkőből kútmedence került, melynek közepébe alépítményre embermagasságú, lenge öltözetű „Halászlány” szobor nyert elhelyezést. (16. kép.) A karcsú, szép leányalak az öntöttvas kútfő nyolc kifolyócsövén kibuggyanó tiszta, iható vizet jelképezte. Az idők folyamán tönkrement kút helyett 2002-ben a Kossuth téren felállításra került a „Halászleány”-t ábrázoló kút. (17. kép)