A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 1. Bokody József (nyugdíjas): Az 1838-as pesti árvíz az árvíztáblák tükrében - 2. Csath Béla (nyugdíjas): Díszes artézi kútfők az Alföldön
16. kép 17.kép Ugyancsak Békéscsabán, a gyalogsági laktanya melletti téren kijelölt helyen ismét Zsigmondy Béla készített egy artézi kutat, aki a fúrás mellett a felső rész megépítését is vállalta. A kalázi édesvízi mészkőből faragott hatoldalú kútmedence közepén emelkedett ki a Zsigmondy választotta kút felsőrész. Ennek alsó része horganyöntésű Duranne-tál volt, míg e fölé szimbolikus ábrázolásként ismert, Párizsból hozatott, másfél méter nagyságú „Viktória” szárnyas nőalakot ábrázoló szobor került. (18. kép) A lakosok a szép szoborban angyalt véltek látni, így kerülhetett a köztudatba az „Angyalos kút” elnevezés. A vízhozam csökkenésével a kút termelése is megszűnt és a felső részt díszítő szobor pedig eltűnt. Sikertelen kutatás után 2001-ben a Békéscsabai Közterületért Alapítvány felvállalásával a Petőfi ligetben életre kelt a régi „Angyalos kút” újjá készített szobra, Mészáros Attila munkája nyomán. (19. kép.) f 18. kép 19. kép Jászberényben a Pintér Mihály h .polgármester hagyatékából Ferenczy János által készített kút fölé, Trozonyi Géza műépítész révén 1,5 m-es, bronzból készült, fején korsót tartó nőalak került, a „Jászok keresztjé”-nél lefúrt első artézi kút kőmedencéjének közepére. A lakosság „Szűzlány kútjá”-nak nevezte a kutat. (20. kép) A szobornak a városi területrendezés következtében nyoma veszett. A Városvédő és Szépítő Egyesület munkálkodásának következtében „feltámadt”, ill. „életre kelt” a kút Zilahy Zoltán szobrászművész készítette, életnagyságú, korsós lány alak szobra 1995-ben, melyet a város főterén felállítva a „Korsós lány kútja” nevet kapta. (21. kép.) 20. kép 21. kép
