A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 15. Török Gergely T. (BME): Vegyes szemösszetételű folyómeder morfodinamikájának numerikus vizsgálata - 16. Unyi Miklós (Kiskunsági Nemzeti Park): A sükösdi hullámtéri élőhelybővítési beavatkozás hidrodinamikai vizsgálati eredményei
A sükösdi hullámtéri élőhelybővítési beavatkozás hidrodinamikai vizsgálati eredményei Unyi Miklós környezetmérnök, árvíz- és belvízvédelmi szakmérnök Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 1. A téma aktualitása A Duna szabályozását követően a hullámtéren természetes mederképződés nem kap teret, így mesterséges segítséget kell adni a struktúrájának javításához. Az élőhelyek fejlesztésével, fenntartásával kapcsolatban mesterséges beavatkozások váltak szükségessé, amelyek a szabályozottságot csökkentik, ugyanakkor a szukcesszió progresszív folyamatait késleltetik. Megfigyelhető továbbá a mellék- és holtágak lassú feltöltődése, amelyekbe így egyre kevesebb víz jut, főleg az ökológiai szempontból leginkább kritikus és mértékadó kisvízi időszakokban, csökkentve ezzel a természetes élőhelyek eltartó képességét. (Tamás et al.) A VKI kidolgozása során a morfológiai állapotot a víztest ökológiai állapotát jelentősen befolyásoló tényezőnek tekintették, és kiemelték, hogy lehetetlen a jó biológiai állapot elérése, ha az előzőekben felsorolt, összesítve hidromorfológiai viszonyoknak nevezett állapotjellemzőkben számottevő változás következik be. Ennek okán a VKI előír olyan intézkedéseket, amelyek az ilyen jelentős mértékű változások megszüntetését célozzák. (VGT 2010) Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság között vállalkozási szerződés jött létre 4 db terelőmű részleges megbontásának megtervezésére, illetve vízjogi üzemeltetési engedély módosítására. Ezek alapján a terelőművek részleges megnyitásával, az övzátonyok és az eredeti partvonal közötti vizes élőhelyek hosszú távú fennmaradását célzó beavatkozás készült. (ADUKÖVIZIG 2010) Érdekes és hazánkban újszerű feladat ezen elveket szem előtt tartva a folyószabályozási művek segítségével elvégezni a szabályozottság csökkentését. Tekintettel arra, hogy a későbbi folyamszabályozási tervek számára példaértékűnek szánt beavatkozásról van szó, a változtatással érintett mederszakasz morfológiai változásának nyomon követése vált szükségessé. 2. Az alkalmazott numerikus modell bemutatása 2.1. Az alkalmazott modell A műszaki beavatkozás hatásai kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásához egy kétdimenziós numerikus modellt tartottam célszerűnek alkalmazni. 1. kép: A beavatkozási terület a megbontott kőművekkel
