A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 15. Török Gergely T. (BME): Vegyes szemösszetételű folyómeder morfodinamikájának numerikus vizsgálata - 16. Unyi Miklós (Kiskunsági Nemzeti Park): A sükösdi hullámtéri élőhelybővítési beavatkozás hidrodinamikai vizsgálati eredményei
A CCHE2D nevű kétdimenziós modellt az Amerikai Egyesült Államokban, a Mississippi Egyetemen fejlesztették ki Dr. Sam S. Y. Wang irányításával. A munkálatokat az 1982-ben alapított Víz- és Műszaki Tudományok Nemzeti Számítástechnikai Központjában végezték, amely intézménynek kezdőbetűiből a modell nevét is képezték (National Center for Computational Hydroscience and Engineering - NCCHE). A program 3.27.6 verziójának alkalmazására került sor, melyhez a hozzáférést kutatók és mérnökök részére a program fejlesztői szabaddá tették. A kifejezetten folyómedrek nyílt felszínű folyami áramlásainak modellezésére szánt alkalmazás segítségével megválaszolhatók lesznek a tervezett szabályozás vízi élőhelyre gyakorolt közvetlen hatásaira vonatkozó kérdések: • Mellékágba jutó vízhozam • Sebesség megoszlások a mellékág mentén • Vízfelszín és vízmélységek alakulása a mellékágban • Fenékcsúsztató feszültségek alakulása a mellékágban • Víz-felszínesés változás a főmederben az eredeti állapothoz képest • Főmederben maradó vízhozamok A számított eredmények segítségével - többek között - becsülhetővé válik, hogy: • A kialakuló áramlási sebességek nagysága és változatossága megfelel-e az élőhelyi követelményeknek • Kisvizek idején is megfelelő mennyiségű friss víz jut-e a mellékágba • A mellékágban kialakítandó mederállapotok fenntarthatósága biztosítható-e • A kritikus mederszakaszokon elvégzett kotrás milyen hatással lenne a mellékág alakulására 2.2. A modell felépítése A modell határainak kijelölésekor fontos szempont, hogy a fölösleges területrészeket kizárjuk, viszont a határoknál a kellő távolságot meghagyjuk. A számítási terület határainak megállapításakor a jobbparti széles és a balparti keskeny hullámtér nem lett bevonva a modellbe, mivel közel 600 cm-es bajai vízállásnál csatlakoznak csak be a vízszállításba, így mindenképpen szárazon maradnak a kisvízi tartományban végzendő futtatások alkalmával. A felső és alsó határok úgy kerültek megállapításra, hogy a szigorúan vett modellezendő területtől 500 métert hagytam el felvízi és alvízi irányban is. További szempont volt, hogy a kulcsfontosságú szabályozási műtárgyak helye a modellben a valóságnak leginkább megfelelően megmaradjon, és mindenképpen essen rácspont a megbontási pontokra. 2.3. A számítási rácsháló A modell felépítésének folyamatában az első lépés a számítási rácsháló megalkotása, ami alapján a matematikai számítások elvégzésre kerülnek. A rácsháló összetétele fontos a futtatási idő és stabilitás szempontjából. A strukturált számítási háló létrehozásakor annak az alábbi szempontoknak kell megfelelni: • Árami ási vi szonyokát j ól reprezentál ó • Mederhez igazodó • Egyenletes sűrűségű • Nagyjából derékszögű • Hirtelen váltásoktól mentes, simított
