A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 5. Dr. Fekete Endre - Vidács Lívia (ATIVIZIG): Egy sikeres holtág-rehabilitáció tíz éve - 6. Halasi-Kovács Béla - Györe Károly - Dr. Józsa Vilmos (HAKI): Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcső példáján - 7. Prof. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont) - Vad Csaba Ferenc (ELTE) - Horváth Zsófia (WasserCluster Lunz) - Tóth Bence (MTA) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Barreto Sára (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) - Szilágyi Zsuzsanna (ELTE) - Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont): A fitoplankton és a fitobentosz diverzitása az ócsai Öreg-turján néhány vízterében
A fitoplankton és a fitobentosz diverzitása az ócsai Oreg-turján néhány vízterében Kiss Keve Tihamér1, Vad Csaba Ferenc 2, Horváth Zsófia3, Tóth Bence1, Földi Angéla4, Barreto Sára5, Szilágyi Zsuzsanna6, Ács Éva1 'MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, 2131 Göd, Jávorka Sándor u. 14. 2ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, ; 3WasserCluster Lunz, 3293 Lunz am See, Dr. Carl Kupelwieser Promenade 5, Ausztria; 4DE Hidrobiológiái Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1; 5Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12; 6ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, 1117 Budapest, Pázmány P. s. 1/A. Bevezetés Hazai vizes élőhelyeink egyik szép és értékes területe az Ócsai Tájvédelmi Körzet, s benne az Öreg-túrján. Fokozottan védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik, emellett a NATURA 2000 hálózat és a Ramsari Egyezmény nemzetközi védelmét is élvezi. Az Öreg-tuiján a Tájvédelmi Körzet legészakibb területe, Ócsa és Alsónémedi községek között fekszik, kiterjedése közel 160 hektár, posztglaciális reliktumterület. Mai képének kialakulásában döntő szerepet játszottak az emberi hatások (lecsapolás, tőzegbányászat). Növényzetét a belső részeken nádasok, telelősásosok, ligeterdők, rekettyefüzesek, a külső részeken kékperjés láprétek és kaszálórétek alkotják. Az utóbbi évtizedekben a másodlagos szukcesszió eredményeként egyre inkább teret hódítottak a sűrű nádasok, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a nyíltvizes felületek aránya. A láp fennmaradását a talajvízszint drasztikus csökkenése és a meder feltöltődése egyaránt erősen veszélyeztette, ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park 2011 második felében kiterjedt élőhelyrekonstrukciós munkálatokat végzett. Ennek során nádaratással és részleges mederkotrással nyílt vizes felületeket hoztak létre, valamint a vízzáró réteg feletti üledék eltávolításával kimélyítették az egyes lápmedencék medreit. Az ócsai láp, így az Öreg-turján nagy része a 20. század elejéig, a lecsapolások kezdetéig megközelíthetetlen volt, a részletesebb vizsgálatok ezután kezdődtek. Számos kutatás irányult növényzetének vizsgálatára. Az első kutatók még eredeti, beavatkozásoktól mentes állapotában vizsgálhatták a területet (Boros 1936) és az Öreg-turjánt még a Duna- Tisza köze egyik legszebb zsombékos élőhelyeként említette. Az eredeti növényzet helyén kiszáradó kékperjés, valamint szittyós és csátés láprétek alakultak ki, melyek számos növényritkaságnak nyújtottak otthont (Boros 1952, Járainé 1958, Nagy 2001, Nagy és Gergely 2001).
