A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 4. Bolgovics Ágnes (Debreceni Egyetem) - Borics Gábor - Görgényi Judit (MTA): A tóméret és a fajszám közötti összefüggés bentikus és planktonikus algák esetén

A terület faj szám összefüggés a 102 -106 m2-es tartományban mutatott növekedést, ami lineáris modellel írható le (5. ábra). Az illesztett egyenes meredeksége 0,12 (SE = 0,019) volt.

5. ábra. A log faj szám és log terület közti kapcsolat fitoplankton esetén lineáris modellel

4. Diszkusszió

Vizsgálataink legmeglepőbb eredménye az volt, hogy a faj szám-tó terület összefüggés a fitoplankton esetén unimodális volt, melynek csúcsa 104 5-106 m2 mérettartományra esett. Ez az eloszlás ellentmond a korábbi empirikus eredményeknek, melyek szerint a faj-terület összefüggést leginkább a hatvány vagy szigmoid modellekkel lehet megközelíteni (Dengler,

2009). Annak ellenére, hogy számos cikket publikáltak a faj-area görbékkel kapcsolatosan, a kapcsolatot leíró görbék alakját illetően nincs konszenzus. A szakirodalmat áttekintve e témában Rosenzweig (1995) úgy vélte, hogy a faj-terület görbe alakja a térbeli skála függvényében változik és lokálistól a globális szintig, s ez a faj-terület kapcsolat háromfázisú. Kis skálaméretnél (helyi szinten) a faj szám hirtelen megnő, közepes skálánál (táj és regionális szinten) a görbe ellaposodik, egyenletessé válik, a faj szám kiegyenlítődik, végül a nagy skálák esetén (interkontinentális térbeli skálától a világméretű skáláig) a fajgazdagság ismét növekedni fog. Hasonló S-alakú görbét kapott Schmida és Wilson (1985) is, akik makrofiton