A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 2. Katona Lászlóné - Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): A Pinka átjárhatóságának biztosítása a vízhasznosítás tükrében

19

A vezető partner: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

A pályázat 2010. december 6-án benyújtásra került.

A pályázat 2011 áprilisában, támogatásban részesült.

A hallépcső terveivel és a jelenleg folyó munkálataival később foglalkozunk.

4. Hallépcsők kialakításának lehetőségei

Az EU Víz Keret Irányelv szerint, a víztesteken jó ökológiai állapotot, emberi beavatkozásoktól mentes vagy alig befolyásolt állapotot kell létrehozni. A vízfolyás hosszanti átjárhatóságának biztosítása a halak számára kiemelt jelentőségű feladat.

A vízfolyásokat teljes szélességükben elzáró létesítményeket megkerülő a halak szabad közlekedésének fenntartására emelt építmény. ívás idején a halak elhagyják rendes tartózkodási helyeiket s többnyire csapatokba verődve, a víz azon részeire vándorolnak, melyek szaporodásukra és ivadékaiknak fejlődésére legalkalmasabbak. így a lazac, a pisztráng a folyó legfelső szakaszára, a források felé igyekszik, az angolna ellenkezőleg, innen a tenger felé veszi útját szaporodási ösztönének kielégítésére. Ily hosszú úton természetesen ezerféle akadály nehezíti vándorlásukat, amelyek között leggyakoribbak a víz erejének ipari vagy mezőgazdasági célra, való felhasználására emelt gátak, zsilipek, duzzasztó művek. A tapasztalás megmutatta, hogy számos folyó és patak halászatának megsemmisülését okozta olyan gát, mely jelentős magasságánál fogva a halaknak átjutását, illetőleg szaporodását lehetetlenné tette.

Ebben leli tehát magyarázatát az egyes államok törvényeiben, - nálunk már az első Vízügyi Törvény az 1885. XXIII. t.-cikk 26. §-ban - kimondott azon elv, mely szerint ott, ahol a halászat érdeke megkívánja, a vízhasználatra jogosított, a tulajdonát képező vízi műépítménynél hallépcsőt is tartozik felállítani, illetőleg fenntartani.