A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 2. Katona Lászlóné - Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): A Pinka átjárhatóságának biztosítása a vízhasznosítás tükrében
20 A hallépcsők olyan műszaki berendezések, melynek segítségével lehetővé teszik a vízi élőlények számára a duzzasztás okozta szintkülönbség legyőzését. Az alapértelmezés a halak helyváltoztatásának elősegítése, de a mai ismereteink szerint ez nem csak a halakra vonatkozik, hanem szinte valamennyi vízi élőlény összességére. A hallépcső a duzzasztóműnél összpontosuló vízesést egy külön csatorna közbeiktatásával hosszabb vonalra osztja szét, és pedig oly módon, hogy kisebb duzzasztók alkalmazásával apróbb zuhatagok, illetőleg lépcsőzetesen emelkedő medence-sorozat keletkezik. A zuhatagok magassága 30-40 cm. közt váltakozik, melyeken a halak magukat könnyűszerrel átvethetik, viszont a medencék meg elég mélyek arra, hogy bennük a felfelé haladó hal megpihenhessen. A hallépcsőknek számos változata létezik, melyek a következőben ismertetésre kerülnek. 4.1. Természetközeli megkerülő csatornás hallépcső A természetközeli megkerülő csatornás hallépcső jól illeszkedik a tájba, és jól csatlakoztatható a meglévő duzzasztóműhöz. Amellett, hogy átjárhatóságot biztosít a kishalak és a gerinctelen bentoszfauna számára, másodlagos életteret is jelenthet különösen a reofil fajok számára. A megkerülő meder medencék és az azokat elválasztó bukók sorozataként tervezhető. A medencék kialakításánál a lehető legváltozatosabb struktúra kialakítása szükséges, mind a keresztszelvény, mind a vízmélység és az áramlási viszonyok vonatkozásában. Amennyiben part, vagy mederbiztosítás szükséges, akkor annak természetközelinek kell lennie. 9. kép: Természetközeli hallépcső 4.2. Halrámpa A halrámpa (durva rámpa) kialakítását maga a természet kínálja fel, hiszen ilyen változatos mederstruktúra figyelhető meg a patakok felső szakszán. A kialakítandó korlátozott szélességű, durva felületű természetközeli meder vegyes méretű kövekből építhető meg. Az így kialakított halrámpa nem csak a halfauna vándorlási lehetőségét biztosítja, de a vízi élőlények jelentős csoportjának is kedvező mozgási feltételeket biztosít. A tervezés során azonban számolni kell azzal is, hogy a halrámpán áthaladni kívánó élőlények egy része nem képes a patakokra jellemző vízsebességek leküzdésére, ezért a rámpát úgy kell tervezni, hogy
