A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 2. Katona Lászlóné - Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): A Pinka átjárhatóságának biztosítása a vízhasznosítás tükrében
2 1. Bevezetés Az előadás a Pinka vízfolyás magyar területen húzódó szakaszainak, a Rábába való betorkollástól a Felsőcsatári belépésig húzódó szakaszával foglalkozik. A Pinka ezen szakaszán a vízerő-hasznosítás következtében magyar területen, jelenleg négy helyen törik meg a vízfolyás dinamikája (Felsőcsatár, Vaskeresztes, Pornóapáti, Szentpéterfa). A duzzasztók és a duzzasztóknál kialakított partvédelem, az azt követő mederbiztosítások a természetes vándorlás gátjává lettek a vízi élőlények számára. Bemutatásra kerülnek a fent felsorolt helyeken az átjárhatóság biztosításának lehetőségei. 1. térkép: A Pinka vízfolyás magyar szakasza 2. Jelenlegi helyzet ismertetése, történelmi áttekintés 2.1. Vízgyűjtőterület leírása A Pinka Ausztriában Pinkafő térségében ered, Felsőcsatár területén lép be először Magyarországra, és a torkolatig hol magyar, hol osztrák területen folyik. Ezen a szakaszon 9 osztrák és 9 magyar községet érint. A Pinka érintett szakasza Burg alatt, nyugat felöl, egy szűk szakadékszerű völgyben lépi át az osztrák-magyar határt, majd egy keskeny völgyfenéken folyik keresztül Felsőcsatárnál. Az 1300 km1 2-nyi területről a vizek 120 km2-nyi magyar területre futnak össze. Erdős, ligetes szűk hullámtér övezi. A vashegyen túl jutva Vaskeresztes területén a völgy szélesebb síksággá terül ki, kanyarokkal, holtágakkal tarkítva.
