A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 2. Katona Lászlóné - Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): A Pinka átjárhatóságának biztosítása a vízhasznosítás tükrében

3

Három a vízgyűjtő szempontjából elhanyagolható vízfolyás torkollik a fenti szakaszon a Pinkába, a Nardai vízfolyás, Lövői övcsatorna és a Lövői patak. Vaskeresztes alatt a Pinka osztrák területre lép, majd rövidesen vizes határt alkot, ezt követően ismét kifolyik az országból, hogy utána visszatérhessen a határra Horvátlövő községnél. Ezen a szakaszon a Pornóapáti kifolyásig a vízfolyás már erősen kanyarog, szántók és vizenyős rét, legelők követik a parton. Itt torkollik a Pornóapáti patak a Pinkába. Pornóapáti után a Pinka egységes osztrák területen halad és Szentpéterfánál lép be magyar területére. Szentpéterfa alatt osztrák területen felveszi a Rodlingbach vizét és Pinkamindszent követően vizes határt képez, majd a Csencsi-patak és a Strém betorkollását követően ömlik a Rábába.

2.2. Morfológiai jellemzés

Folyómorfológiai szempontok alapján, a tervezési területen a Pinka nagyrészt meanderező folyó volt. A hullámtér sokrétű hasznosításának igénye miatt, és a károkozás nélküli árvízlevezetés kívánságának teljesítésére, valamint az elöntött területek csökkentésének elérésére a Pinkát a múlt században több szakaszon kiépítették, kiegyenesítették és töltésezték. A vízerő-hasznosítás következtében magyar területen, négy helyen törik meg a folyó saját dinamikáját. A duzzasztóknál kialakított partvédelem, az azt követő mederbiztosítások a természetes vándorlás gátjává lettek. Ezt a hatást növelte a beépített területek védelmében hozott mederrendezések, hidak építése. Azonban a köztes területek értékes élettereket foglalnak magukba. A hullámterek hasznosítása is befolyásolja a lefolyási viszonyokat és ezen keresztül a folyó morfológiáját is. 2

2. térkép: A Pinka vízgyűjtő a Strém nélkül