A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Terenyei Eszter (Debreceni Egyetem) - Grigorszky István (Debreceni Egyetem) - Andjelka Plenkovič-Moralj (University of Zagreb ) - Várbíró Gábor (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Prof. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont ): Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val.

a Cocconeis placentida var. euglypta számának csökkenésével, az Achnanthidinm atomus dominanciájának növekedésével, a Denticula tenuis Kütz. (DTEN) dominánssá válásával és a Cymbella és Fragilaria fajok megjelenésével. A 3. mintavételi helyen hasonló volt a helyzet, de a Denticula tenuis mellett az Encyonopsis minuta vált dominánssá. A 4. mintavételi helyen a Gomphonemapumilum őszi dominanciája növelte az index értékét. Az 5. mintavételi helyen a zavarást tűrő fajok számának növekedése ellenére őszre növekedett az index értéke, mely magyarázható az Achnanthidium atomus gyakoriságának növekedésével és a Cocconeis fajok számának csökkenésével. A 6. és 8. mintavételi helyre is jellemző volt ősz felé haladva az index értékeinek növekedése, noha a 8. mintavételi helyen csökkent a kevésbé terhelt vizekre jellemző Gomphonema fajok aránya, azonban nőtt többek között az Achnanthidinm atomus, az Amphorapediculus, illetve csökkent a Navicula lanceolata relatív gyakorisága.

Az egyes évszakokban kapott értékek átlagolásából az tűnt ki, hogy a Tárkányi-patakban a 1. mintavételi hely mutatta a legkisebb értéket, de ezt leszámítva a folyásirányban lefelé haladva kis mértékben ugyan, de fokozatosan csökkent az IPSITI értéke. Az 1. mintavételi hely kisebb index értékét az magyarázza, hogy a patak itt az erdőn folyik keresztül, nyáron és ősszel árnyékolt volt a mintavételi hely (a tavaszi mintát viszont a nagy törmeléktartalom miatt nem tudtuk megbízhatóan feldolgozni, így inkább kihagytuk az elemzésből).

Az Eger-patak Tárkányi-patak előtti és utáni szakaszán gyakorlatilag nem különböztek az index értékek, vagyis a Tárkányi-patak tiszta vize nem rontja az Eger-patak vizét. A Sziklaforrás index értéke a forrás jó állapotát mutatja.

Az Ács et al. (2012) által javasolt IPSITI index határértékek alapján tavasszal a Szikla-forrás és a 2. mintavételi hely kiválónak adódott, míg a többi hely a jó kategóriába esett. Nyáron a 2. és 3. mintavételi hely kiváló, a többi jó állapotú volt. Ősszel a 2., 3., 4. 5. mintavételi hely és a Szikla-forrás mutatott kiváló állapotot, a többi hely pedig jó kategóriába esett.

10