A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Terenyei Eszter (Debreceni Egyetem) - Grigorszky István (Debreceni Egyetem) - Andjelka Plenkovič-Moralj (University of Zagreb ) - Várbíró Gábor (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Prof. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont ): Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val.

18-16-7. ábra. Az IPSITI értékek alakulása az egyes mintavételi helyeken (átlag és szórás).

A fajlagos vezetőképesség értékei a patak jó állapotára utalnak, 417 és 910 ps cm"1 között változtak (8. ábra). A Tárkányi-patak változó vízhozamú forrásainak (Fekete-len, Imó, Vöröskő-alsó, Vörös-kő-felső és Szikla-forrás), valamint a tórendszemek a vezetőképességre gyakorolt hatásait leszámítva (1., 2. és 7. mintavételi hely) az egyes mintavételi helyeken többé-kevésbé hasonló vezetőképesség értékeket mértünk az egyes évszakokban. A Bükkhegység tiszta vizű patakjainak értékei (420-930 ps cm'1) hasonlóak voltak ezekhez az értékekhez (Ács et al. 2004). Az Eger-patak vezetőképesség értékei kissé nagyobbak voltak, mint a Tárkányi-pataké.

8. ábra. A Fajlagos vezetőképesség értékek alakulása az egyes mintavételi helyeken (átlag és

szórás, az adatok ps cm"1 egységben).

A klaszter analízis dendrogramján látható, hogy a legnagyobb hasonlóságot általában az egymás közelében, azonos évszakban gyűjtött minták mutatták (9. ábra). Ez alól a Szikla-11