A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Terenyei Eszter (Debreceni Egyetem) - Grigorszky István (Debreceni Egyetem) - Andjelka Plenkovič-Moralj (University of Zagreb ) - Várbíró Gábor (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Prof. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont ): Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val.

csak mintát, de a hely belombosodása is hozzájárulhatott a kapott értékhez. A tóból való kifolyó után (2. mintavételi hely) jelent meg a legtöbb, összesen 70 taxon (a három mintavétel alkalmával együttesen). A 2. és 3. mintavételi hely magasabb taxon számát a tórendszerből kifolyó víz okozza, hiszen itt az állóvízi élettérből bekerülő új fajok — Cymbella, Encyonema, Encyonopsis, Cymbopleura, Diploneis, Fragilaria, Cyclotella nemzetség fajai — is gazdagították a faj összetételt, melyek főként ezekben a mintákban fordultak elő. A nyáron tapasztalt tömeges makrogerinctelen lárvák is a tó hatására utalnak. A 6. mintavételi hely nagyobb taxon száma az Eger-patak hatásával magyarázható, ahonnan újabb fajok kerültek a patakba, jól mutatva, hogy a faj szám és a vízfolyások rendűsége összefügg egymással, hiszen a befolyók fajkészletükkel gazdagítják a vízfolyás fajkészletét. Shannon-Weaver féle diverzitás H értéke 1,57 és 4,01 között változott, legnagyobb a 2. mintavételi helyen volt, a már említett tavi hatás miatt, legkisebb pedig a Szikla-forrásban. Az Eger-patak hatása a diverzitás értékében is megmutatkozott. Az egyenletesség (J) 0,42 és 0,76 között változott. A Szikla-forrás kisebb egyenletesség értéke utal az erőteljesebb dominanciára (ld. később).

6. ábra. A taxonszám, diverzitás és egyenletesség alakulása az egyes mintavételi helyeken

(átlag és szórás).

A Szikla-forrás nagyobb tavaszi és őszi IPSITI értékeinek csökkenését nyáron az Achncmthidium atomits gyakoriságának csökkenése és a Planothidium lanceolatum (Brebisson ex Kützing) Lange-Bertalot (PTLA) gyakoriságának növekedése okozta (7. ábra). A forrás vízhozama a tavasszal tapasztaltakhoz képest kisebb volt, ami felhívhatja a figyelmet arra, hogy antropogén hatás nélkül is csökkenhet a kovaalga indexek értéke. A E mintavételi hely értékei nyáron és ősszel is hasonlóak voltak a Cocconeis változatok miatt. A 2. mintavételi hely tavaszi kisebb IPSITI értéke nyáron és ősszel növekedett, ami magyarázható

9