A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lovas Attila - Békési István - Sólyom Péter (KÖTIVIZIG) : Települések és belvízvédelmi szakaszok belvíz veszélyeztetettségének értékelése a Közép-Tisza vidékén

4. Összefoglalás, értékelés 1) A veszélyeztetettség a területi adottságoknak, emberi és környezeti tényezőknek, védekezési tapasztalatoknak megfelelő képet mutat az egyes eljárások tekintetébe. 2) Gyorsan, a rendelkezésre álló adatokkal, azok gyors pontosításával elvégezhető az értékelés. 3) A védelmi fokozat települési vagy védelmi szakaszra lehatárolt megjelenítésénél lényegesen pontosabb értékelést kapunk. A védelmi fokozatok önmagukban nem nyújtanak elégséges információt, önkormányzatok esetében az elrendelési szint nem feltétlenül indokolt, de belvízvédelmi szakaszokon is előfordul, hogy a területi vízvisszatartás miatt fenntartott III. fokú védekezés mellett a veszélyeztetettség enyhébb, vagy II. fokú szivattyúzás mellett a területi helyzet lehet súlyosabb. 4) A dolgozatban bemutatott eljárások nem tekinthetők véglegesnek, hiszen az egyéb projektek Árvízi irányelv eredményeként várható belvízi veszélytérképek, kockázati térképek is felhasználhatóak majd az elemzés pontosítására. De új szempontok figyelembe vétele, vagy a régiek finomítása is fejlesztheti azt:- Részletesebb elöntési térképek elemzése.- Az elvezető rendszerek hatásának pontosabb figyelembe vétele.- Több mérési adat (akár az önkormányzatok részéről). 5) Részletesebb települési adatokkal településrészek veszélyeztetettségi lehatárolása is megtörténhetne az önkormányzatok fokozott bevonásával. Ennek érdekében egységes és részletes felülvizsgálati rendszer kidolgozása szükséges, amely vízügyi mintára készül, de érinti az élet- és vagyonvédelmi szempontokat egyaránt. 6) Kataszteri szintű elemzés lehet a területrendezési tervekhez is használható léptékű veszélyeztetettségi besorolás.

Next

/
Thumbnails
Contents