A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízvédelmi szakaszok kockázatértékelése
ÁRVÍZVÉDELMI szakaszok kockázatai Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTI-VIZIG Bevezetés A KÖTI-VIZIG területén az elmúlt 15 évben több jelentősebb árvíz is levonult. Ez idő alatt elkészült értékelések és vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a tendencia tovább folytatódik, és vajon az árvízvédelmi rendszerünk erre fel van-e készülve? Az árvízmegelőzési, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata című anyag szerint is biztonság és fennmaradó kockázat mértékének megállapításának és társadalmi szintű elfogadtatásának lehetséges módszere a kockázatkezelés. A sokéves tapasztalat alapján folyamatban van egy olyan kockázatbecslési-értékelési rendszer kidolgozása, amely értékeli a védelmi rendszerünket statikus és dinamikus kockázatokat védelmi szakaszokra vonatkoztatva. Ez a vizsgálati módszer egy alternatívát kínál a védelmi rendszerünk minősítésére és a szükséges beavatkozások rangsorolására. A vizsgálat módszer kiválasztása során a kevésbé tudományos, inkább a gyakorlati munka során köny- nyen alkalmazható, komplex megközelítésre törekedtünk, mely magába foglalja a kockázatelemzési és kezelési folyamatok újragondolását, a kockázati tényezők azonosítását, a kritikus kockázati tényezők kiválasztását, ezek számszerűsítését. A cél ismeretes: minősíteni az árvízi védelmi szakaszokat, olyan adatokkal, melyek gyorsan és könnyen rendelkezésre állnak, valamint keretet adnak a kockázatok kezelésére. Mi is a kockázat és hogyan elemezzük? A kockázat, egyes értelmezések szerint, az egyes veszélyeket tudatosan vállaló, másokat pedig kiküszöbölő magatartás. Általánosságban kockázatnak tekintünk bármely olyan tényezőt, amelynek kimenetele bizonytalan és valamilyen értelemben, mértékben veszélyezteti a feladat végrehajtásának sikerét. Minden kockázat jelenlegi vagy jövőbeni események hatásával, bekövetkezésével kapcsolatos. Áttanulmányozva különböző elemzési módszereket 1 , metodikákat kiválasztottuk azt, amelyik a leginkább alkalmazható a tevékenységeinkre. A rendelkezésre álló információkból megállapítottuk, hogy az elemzés önmagában csak egy része annak a teljes folyamatnak és úgy teljes, ha az elemzést követi a kezelése is a kockázatoknak. 1 Irodalomjegyzék szerint. A kockázatok vizsgálatával és a kockázatok hatásának minimalizálásával foglalkozó tevékenységek összességét nevezzük kockázatkezelési folyamatnak. A kockázatkezelési folyamat az alábbi tevékenységekből áll: a. Kockázat azonosítása b. Kockázat elemzése c. Kockázat tervezése d. Kockázat követése Ez a négy folyamat tulajdonképpen megtalálható a napi gyakorlatban mind a felkészülési, mind a védekezési időszakban, csak nem tudatosan használjuk. A tudatos használathoz először meg kell ismerkedni a folyamatokkal, rendelkezésre álló anyagainkkal, eszközeinkkel és lehetőségeinkkel. Az árvizek megelőzésének az elővigyázatosság elvén kell alapulnia. 1
