A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Rónay István: Homokhátsági tervek és a Duna-Tisza Csatorna
sa az volt a tervnek, hogy a kialakult helyzetet a természeti és emberi tényezők együttesen okozták. Az Előtanulmánynak nem volt feladata új vízpótlási elképzeléseket kidolgozni. A kedvezőtlen hatások mérséklésére a hátsági vízpótlásra korábban kidolgozott változatokat vetette fel, mint megoldási lehetőségeket. Ezek között szerepelnek az előzőekben említett Országos Vízgazdálkodási Kerettervben vázolt elképzelések, továbbá a Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer [BTVR] tervei (1, 2, 5. térképek). A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási okokra visszavezethető hátrányos helyzetének mérséklését, esetleg megszüntetését szolgáló műszaki beavatkozások lehetőségeit az1992-ben készült „A Duna-Tisza közi Hátság távlati vízellátásának koncepciója’” c. tanulmány [3] vizsgálta. A koncepcióterv két változatot dolgozott ki. Az „A” változat (3. térkép) kilenc kisebb vízpótló rendszert képzelt el, melyek a Duna-völgyi főcsatorna és a Tisza vízkészletét vezetnék a területre. A „B” változat (4. térkép) Az „A” változat az 1980-as évek elején kidolgozott Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer [13] elemeit veszi át a terület D-i részének vízpótlására. A Kiskőrös feletti területeknél a Kecskeméti Vízmű (Benkó István) által 52. közlekedési út mellett vezetett vízpótlási lehetőséget tervezi. A Tisza melletti területek vízpótlását elsősorban a meglévő, de többnyire nem kihasznált öntözővíz kivételek rekonstrukciójával, és szükség szerinti fejlesztésével javasolja a tervváltozat. A Gerje, Perje csatornák vízgyűjtőjére a Duna-Tisza Csatorna dabasi végpontjánál létesített vízkivételi mű juttatja el a vizet. A”B” változat kialakítása nagymértékben hasonló az 1964-es Országos Vízgazdálkodási Kerettervben [1] bemutatottal. Lényegi különbség az, hogy nem tartalmazza a Duna-Tisza Csatornát. Helyette a vízválasztón vezetett un. Hátsági főcsatornát tervezi megvalósítani, melynek É-i szakasza a DTCS, D-i szakasza pedig a DTCS-ből leágazó, Bugactól D-re Mórahalomig húzódó vízpótló mű nyomvonalát követi. A bácskai területek vízpótlását részben a BTVR, részben a az 1664. évi Keretterv szerint oldja meg. A Tisza menti területek műszaki megoldása lényegében azonos az „A” változatéhoz. A Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer [BTVR] [13] eredeti változatában Kiskő- rös-Csengele-Mórahalom-Tompa- Madaras- Bácsbokod-Baja által határolt 4137 km2 hatásterületű volt. Később a tiszai vízpótlási lehetőségeket jobban kihasználó változatoknál a terület 4
