A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Laurinyecz Pál (KÖVIZIG) - Faragó Gábor László (ADUKÖVIZIG): Az időben változó paraméterű kaszkádmodell alkalmazási lehetőségei

elöntés dinamikájának a leírásáról azonban a mi célunk pusztán annyi volt, hogy megállapítsuk, hogy a Qcrit vízhozamhoz tartozó vízszintnél milyen mértékben kerül a terület víz alá. Amint látható a 9. ábrán a 794 cm-es (88,93 mBf) vízállásnál az erdő majdnem teljes egésze elöntés alá kerül, míg egy méterrel alacsonyabb metszésen ez hozzávetőleg a terület egyharmadára mondható el. Ezeknek az eredményeknek a tükrében helytállónak bizonyult a feltevésünk az erdőnek az árhullám lefolyására gyakorolt jelentős hatására valamint, hogy a multi-lineáris kaszkád kiváltható a tározási együttható rekurzív felújításával. Mivel a gemenci erdő szinte teljes egésze fás társulásoknak ad élőhelyet jelentős lehet a vegetációnak az árvizek levezetésében betöltött szerepe. A kalibrációs időszakban az árhullám áprilisban vonult le annak érdekében, hogy megállapítsuk az érdesség növekedés érzékenységét eljárásunkban szükséges lenne nyári árvizeket is vizsgálni, ezáltal a [15-16] egyenlet paramétereit téli és tavaszi-nyári időszakokra újrakalibrálni. Ennek a vizsgálatára a dolgozat megírásakor még nem került sor.

Felszín alatti hozzáfolyás

Vízfolyások vízszállítása és a környező felszín alatti víztestek közötti kapcsolat közismert. Árhullámok áradó szakaszán a víz tömegének egy része a környező talajban tározódik köszönhetően a folyó vízszintje és a talajvízszint közötti megváltozott hidraulikai gradiens következtében kialakult vízmozgásnak. Apadó ágon mikor a gradiens előjelet vált a talajtérből megindul a víz visszaáramlása a mederbe, aminek következtében azt az ellentmondást tapasztalhatjuk -különösen száraz időszakokban - hogy egy folyószakasz alsó szelvényében nagyobb a vízhozam vonul át, mint a felsőben (8. ábrán). A visszaáramlás során a tározott vízmennyiség nem a teljes hányada fog ismét bekapcsolódni a mederbeli lefolyásba, hiszen egy részét a növényzet veszi fel, míg más része a párolgáson keresztül jut a légkörbe.

2500

2000

1500

1000

500

0-500-1000-1500-2000-2500

0

50

100

150

250

300

350

200 Napok

400

8. ábra. A felső és alsó szelvény vízhozam idősorai

Figure 8: Time series of discharge at the up-and downstream section

Az eddigiekben kifejezetten az árvizes időszakok minél pontosabb reprodukálására törekedtünk azonban a száraz időszakokban is fontos a pontos előrejelzések készítése, amihez elkerülhetetlen a hidrológiai folyamatok részletesebb leírása a puszta árhullámkép áthelyezés mellet. Ahogy a 6. ábrán láthatjuk annak ellenére, hogy az árhullám tetőzését kielégítő pontossággal tudtuk meghatározni a csökkenő tendenciájú időszakban (100-200. nap között) rendre alábecsültük a vízhozamokat, amely okát a talajvíz hozzáfolyás hatásának tudtuk be.

A felszíni és felszín alatti áramlási tér közötti kölcsönhatás témaköre alaposan kutatott téma (Pinder&Sauer 1971, Zitta&Wiggert 1971) magyar nyelven Kovács (1980) munkáját

9