A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével
A szkennelés után 300 dpi felbontásban digitális formátumban jöttek létre az el öntési térképek. A raszteres térképek vektorizálása volt a következő lépés. A vektorizálás során a raszteres állományokból, az elöntések kontúrvonalainak törésponti koordinátáit határoztuk meg, a kontúrt alkotó sokszögvonal törésponti koordinátáival. A feldolgozás következő fázisa az elöntések kontúrjainak egységes koordináta rendszerben történő illesztése volt. Ebben a fázisban az elöntési térképeken előzetesen kijelölt, ismert EOV koordinátával rendelkező illesztési pontokhoz viszonyítva transzformáltuk a kontúrvonalakat az Egységes Országos Vetületi Rendszerbe. A művelet során az illesztési pontok digitalizált megfelelőit beillesztettük az aktuális koordináta értékre, oly módon, hogy a közbenső pontok transzformációját is elvégeztük az ún. „gumilepedő”-eljárás alkalmazásával. Ennek eredményeként abszolút EOV törésponti koordinátákkal ellátott elöntési térképek jöttek létre. Az így előállt vektoros állományok alapján meg lehetett kezdeni a gyakorisági összesítő térkép elkészítését. Az évenkénti elöntéseket tartalmazó digitális állományokat, mint rétegeket egy közös állományban dolgoztuk fel. A következő feldolgozási fázisban az ArcView szoftver segítségével meghatároztuk az elöntések relatív előfordulásának gyakorisági értékeit a vizsgálati területen. A gyakorisági értékek területi eloszlását összesítő térképi állomány EOV vetületi rendszerbe illesztve tartalmazta a különböző években előfordult elöntések figyelembevételével számított gyakorisági értékeket (9. ábra). 9. ábra. Belvíz-gyakorisági térkép, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. Területi regressziós vizsgálatok, szintetizált térképek A területi regressziós vizsgálatok során megvizsgáltuk, hogy a befolyásoló tényezők milyen súllyal vesznek részt a belvíz-veszélyeztetettség kialakításában. Ehhez alkalmaztunk kétváltozós-, illetve többváltozós regressziós vizsgálatokat, ahol a „függő” változók minden esetben a belvíz-gyakorisági értékek voltak. 13
