A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével
4.1 Regressziós vizsgálatok értékelése A 2. táblázat adataiból megállapítható, hogy a belvízi elöntéssel a talajvíz tényező kivételével minden független tényező negatív kapcsolatban van, tehát minél nagyobb a tényező értéke, annál kisebb a belvízi veszélyeztetettségre gyakorolt hatása. 2. táblázat. Az egyes tényezők közötti kétváltozós kapcsolatok korrelációs együtthatója Elöntés Talajtan Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Korrelációs együttható Elöntés 1,000-0,390-0,400-0,160-0,400-0,310 Talajtan-0.390 1.000 0.690 0.280 0.410 0,330 Földtan-0,400 0,690 1,000 0250 0,390 0320 Földhasználat-0,160 0,280 0,250 1,000 0,150 0,120 Domborzat-0,400 0,410 0,390 0,150 1,000 0,420 Talajvíz-0,310 0330 О32О 0,120 0,420 1,000 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében a domborzati tényező mutatja a legszorosabb kapcsolatot. Lényegesen lazább kapcsolatot mutat a talajvíz, a talajtan, a földtan és a földhasználati tényező. A többváltozós kapcsolat vizsgálatok eredménye szerint a domborzati tényező az, amely a leginkább hat a belvízelöntés kialakulására, ugyanis ennél a legnagyobb a parciális korrelációs együttható értéke (-0,223), illetve annak abszolút értéke. A sorban ezt követi a földtan, a talajtan, a talajvíz és a földhasználat (3. táblázat). 3. táblázat. A parciális korrelációs együttható és a standardizált koefficiens értékei Konstans Talaj Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Parciális korrelációs együttható-0,138-0,166-0,037-0,223-0,112 Nem standardizált koefficiens (B) 2,838-0,105 0,097-0,046-0,619-0,183 A többváltozós vizsgálat alapján az elöntés mutatószáma az alábbi regressziós egyenlettel számítható: Elöntési mutató = 2,838 - 0,105 Talaj - 0,097 Földtan - 0,046 Földhasználat - 0,619 Domborzat - 0,183 Talajvíz A korrelációs együtthatók és a regressziós egyenletben szereplő változók együtthatói gyakorlatilag egyformán jelzik az egyes változók súlyát, mert értékhatáraik, s így átlagértékük is lényegében azonos tartományt fed le. A többváltozós kapcsolat szorosságát jellemző többszörös korrelációs együttható értéke R = 0,500. 4.2 A szintetizált térképek bemutatása A szintézistérképek szerkesztését a többváltozós regresszió vizsgálat alapján lehet elvégezni, amelyben a „független” változók a belvízképződést befolyásoló kiválasztott tényezők, a „függő” változó, pedig a belvíz-gyakorisági térképről meghatározható elöntési érték, más szóval az elöntés relatív gyakorisága. A tényezők közötti arányok meghatározását követően a hidrometeorológiai tényezővel megszoroztuk a regressziós egyenlettel kapott elöntési mutatókat. A képletek alapján elkészítettük a vizsgálati területek belvíz-veszélyeztetettségi folttérképét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye belvíz-veszély eztetettségi szintézistérképe (10. ábra) az alábbi Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM) alapján készült: KBM = (2,838 - 0,105 Talaj - 0,097 Földtan - 0,046 Földhasználat - 0,619 Domborzat - 0,183 Talajvíz) * 5 HUMI 14
