A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Horváth Jenő (nyugdíjas): A területi táblaszintű vízrendezés helyzete a mezőgazdasági földeken
vízmennyiséget, talajaszályról van szó. A talajaszály oka lehet a kevés csapadékból eredő vízhiány, a talaj rossz vízgazdálkodása és a helytelen agrotechnika. Az erős besugárzás és fokozott légáramlás hatására előfordulhat az is, hogy olyan nagy mérvű a transzspiráció intenzitása, hogy a vízfelvétel- és áramlás nem tud vele lépést tartani. Ilyenkor felborul a növény vízmérlege és légköri aszály alakul ki. Főként kora tavasszal, az őszi és az évelő kultúrákban kialakulhat a fiziológiai aszály is, amikor a levegő hirtelen felmelegedését és a transzspiráció növekedését nem követi a talaj gyors felmelegedése, amely gátolja a növényi gyökerek vízfelvétel életfunkcióit. A különböző növény fajok ill. fajták talajnedvesség-igénye más és más, de vannak a növények életében kritikus periódusok, amikor az abszolút (talajaszály), vagy a relatív (légköri és fiziológiai aszály) vízhiányra nagyon érzékenyen, jelentős terméskieséssel reagálnak. Ilyen kritikus periódus a generatív szervek kialakulása és a termékenyülés időszaka. Az aszály a növények fontos vegetatív fejlődési időszakában is okozhat károkat; ezt érzékeny fejlődési szakasznak nevezik. Gyakori, hogy talajainkban káros vízbőség keletkezik, amikor a talaj-levegő-víz arány a víz javára erősen eltolódik, és bekövetkezik a növények károsodása, végül fulladása. A növények víztűrése attól függ, hogy milyen fenofázisban milyen tartósságú a károsító állapot, és ha létrejött, milyen magasságú a vízborítás, valamint milyen a víz és levegő hőmérséklete. Az időszakos vízbőség az őszi vetésű évelő és a tavaszi vetésű növényekben, a réteken és a legelőkön valamint a gyümölcs- és szőlőültetvényekben a különböző fenofázisokban eltérő károkat okoz. Az őszi vetésű gabonában az átmeneti, 7-11 napos december-január-februári elöntés a megerősödött vetésben általában nem okoz lényeges károkat. A késői vetéseket, amelyek még csak csírázásban vannak, teljesen kipusztítja. A téli fagyos napokon, a vízzel telített talajon a felfagyás a vetésekben a növények gyökereinek elszaggatásával jelentős kárt okozhat. A vízzel borított vetésen télen a jégréteg megakadályozza a lélegzést, amely a növények befulladásával, pusztulásával jár. Tavasszal, a növények sarjadzása idején, ugyancsak jelentős kipusztulást idézhet elő a rövidebb ideig (7-11 nap) tartó elöntés is. A víz felmelegedése súlyosbítja a kártételt. A kár nagysága a növény fejlődésének előrehaladtával és az időjárás felmelegedésével növekszik. Átlagos hőmérsékleten a tavaszi 11-15 napos elöntés általában 40-70%-os, a nyár eleji hasonló időtartamú elöntés pedig 70-100%-os kárt okozhat. A keletkezett kárt az évelő takarmánynövények esetén is jelentősen befolyásolja a vízborítás időtartama, a vízoszlop magassága, és a víz hőmérséklete. A vöröshere jobban, a lucerna kevésbé bírja az elöntést. Az utolsó kaszálás után a 3-7 napos elöntés nem, a 11-15 napos elöntés 5-10%-os kárt okoz. Tavaszi sarjadzáskor már a 7 napos elöntés is 30-40%-os kárt okoz, ill. az ennél huzamosabb elöntés a növény teljes elpusztulásával jár. Tenyészidőszakban, amikor a víz a 20-22 °C-ot eléri, 3-7 napos vízborítás esetén már jelentős a kár, 7-11 napos elöntésnél nagy a kiritkulás, 11-15 napos elöntésnél pedig csaknem teljes a kipusztulás. Ha az elöntés a csírázásban levő növényt éri, akkor az teljesen elpusztul. A tavaszi vetési növények téli vagy kora tavaszi vízborítása elsősorban azzal okozhat kárt, hogy a talaj-előkészítést és a vetést késlelteti. Felszíni vízborítás esetén- a burgonya általában kipusztul: csírázáskor 15 °C-nál 6 nap, és 25 °C-nál 3 nap alatt; szárba induláskor 15 °C-nál 3 nap és 25 °C-nál 1 nap alatt- a kukorica általában kipusztul: csírázáskor 15 °C-nál 4 nap és 25 °C-nál 1 nap alatt; négyleveles korban 15 és 25 °C-nál egyaránt 1-1 nap alatt- a répa általában kipusztul: csírázáskor 15 °C-nál már 4 nap és 25 °C-nál 1 nap alatt; szikleveles állapotban 15 °C-nál 3 nap és 25 °C-nál 2 nap alatt; egyelési időszakban 15 és 25 °C-nál egyaránt 1-1 nap alatt 7
