A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái

ahhoz, hogy a jövőben az érintett területen esélyünk legyen minimalizálni a hatásokat és a károkat. A NAS a tudományosan megalapozott intézkedések és beavatkozások összhangját, térbeli és időbeli összehangolását teremti meg. Mindemellett meg kell nevezni - alapvetően a kár haszon elv alapján - a költségviselőket, amely pl. a nemzetgazdaság egészét érintő ügyekben az állam. A költségek és hasznok meghatározása csak a várható és feltételesen bekövetkező szcenáriók elemzésével, a beavatkozás nélküli és beavatkozás utáni állapotok összehasonlításával lehetséges. Ehhez szükséges folyamatos monitoring rendszer működtetése; pontos és szakszerű elemzések valamennyi érintett területen; a területek használatának és igénybe vételének optimalizációja, a korlátozások és szabályozások szankcionált előírása; a közérdek és magánérdek lehető legpontosabb lehatárolása a költségek tekintetében is; és a szabálytalan nem megfelelő alkalmazkodás, használat következményeinek minden kompenzálásból történő kizárása, a társadalmi, gazdasági és egyéb költségek megtérítése mellett.

A megelőzés és alkalmazkodás megfelelő szervezésével és intézkedéseivel a költségvetés és a gazdálkodók veszteségei és terhei jelentősen csökkenthetők, az élet-, vagyon-, és termelési biztonság nő, az erőforrások felhasználás-hatékonyabbá válnak, megőrzésük esélyei nőnek, pazarlásuk csökken, a gazdaság növekedésének ezen feltétele stabilizálható.

8. A stratégia végrehajtása

A feladatok végrehajthatóságának finanszírozási feltételei körében meg kell határozni, miben vállal felelősséget a beavatkozásban és a finanszírozásban az állam. Az további feladatok finanszírozásának kereteit, alanyait szintén tisztázni kell.

Mint a veszélyállapotok kárait mérséklő, elhárító szakmai stratégiák esetében, úgy az aszálystratégia esetében is igaz, hogy a stratégia minősége, a károk csökkentésének, megelőzésének eredményessége nem közvetlenül az aszálystratégián mérhető, hanem azon, hogy a beavatkozásokra illetékes szervek, szervezetek miként képesek reagálni a váratlan és bonyolult helyzetekre. E reagálások szorosabb kereteit kell megadják a szabályozások.

Kormányzati feladatként jelentkezik Magyarországnak - a világhoz, és Európához - az aszály ügyében és kezelésében mutatkozó lemaradásának kezelése. Haladéktalanul intézkedni szükséges az aszály-kérdésekkel (szcenáriók, hatások, alkalmazkodó beavatkozás) átfogóan foglalkozni képes, megfelelő anyagi, személyi és technikai háttérrel bíró, az intézkedéseket valamennyi területre kiterjeszteni képes kormányzati szerv felállításáról. Ennek érdekében:

Az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül „Nemzeti Víz- és Élelmiszerellátási Létbiztonság Program” kidolgozásáról, az EU irányelvekhez igazodó tartalommal. Fogadja el a Nemzeti Aszálystratégiát. Az aszálystratégia alapján készüljön - valamennyi érintett területre - nemzeti cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer. Bármely támogatás mindenkori feltétele legyen az igazolt, tematikus felkészülés. Nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a Kormány elé kerülő jelentések összehangolására. Legyen elkülönített forrás a feladatok megvalósítására, és intézkedés a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés rendszerességéről. Kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése érdekében, a Víz Keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival. K+F programokkal legyenek tudományosan megalapozottak a szükséges intézkedések. Elkülönített forrásokból kell működtetni a nyomon követési, ellenőrzési és visszajelző rendszereket. Készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az állampolgárok ismereteinek bővítésére. A gazdálkodók részére a mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálaton keresztül, célzott képzésekkel, tanfolyamokkal, bemutatókkal kell 12