A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái

A belvízelvezető rendszereknek a birtokszerkezethez igazodó átalakítása nem történt meg, ennek megvalósítását a tulajdonosok anyagilag nem vállalták. A fenntartás forráshiánya miatt a feladatok között elsőbbséget élveztek a szivattyútelepek, műtárgyak, és a kettősműködésű csatornák karbantartásai, valamint a funkcióképességet veszélyeztető eseti meghibásodások kezelése. A kül-, és a belterületi vízelvezető rendszerek között összhang-hiányok mutatkoznak, mely nemcsak hidrotechnikai jellegű, hanem a területhasználat változásával is összefüggésbe hozható. Az egyszeres működésű belvízcsatornák kettősműködésűvé tétele az aszály elleni intézkedések egyik fontos eleme lehet. A meglévő belvízrendszereket felül kell vizsgálni, el kell készíteni fejlesztési terveiket, összhangban a tájhasználati programokkal. Az aszállyal, a talajvízszint csökkenéssel leginkább érintett területeken a belvízelvezetés megszüntetésére kell törekedni; vízvisszatartásra alapozott, a táji adottságokhoz illeszkedő tájhasználati formákra kell áttérni. Új rendszerek építését csak akkor szabad kezdeményezni, ha az egyéb lehetőségeinket már kihasználtuk (pl. igénygazdálkodás).

Magyarország a feltételes öntözés zónájába tartozik, ahol a legtöbb növényfaj öntözés nélkül is termeszthető. Az öntözés ezeken a területeken csökkenti a hozamok ingadozását, növeli annak mennyiségét, értékét és legtöbb esetben javítja a termék minőségét. Napjainkban Magyarországon kb. 100 ezer hektárt öntöznek. Az öntözés visszaesésének fő oka, hogy költségeit nem lehet érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban aszálykár elhárítás céljából öntöznek, s nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint. Cél a víztakarékos, a táji adottságoknak is megfelelő öntözéses gazdálkodás kell legyen, mely elősegíti agrárpotenciálunk jobb hasznosítását. Rendkívül fontos a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztése, az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutakból történő öntözés hathatósabb jogi szabályozása és ellenőrzése. A többcélú öntözés alkalmazásáig kell eljutni. A fontosabbak a tápanyag-kiadagolási, defláció elleni, kelesztő, fagy ellen védő, virágzást késleltető, színező, frissítő, aszúsító, növényvédő, öntözés.

A dombvidéki területeken elhelyezkedő települések, valamint a hozzájuk kapcsolódó főleg mezőgazdasági területek vízellátására a legjobb megoldásnak a víztározók létesítése tűnik. A tározott víz kis mennyiségű energia előállítására is alkalmas lehet. Az itteni termesztés, főleg a nagy értékű gyümölcs ültetvények esetén, kimondottan öntözéssel valósulhat meg. Új tározók megépítése mellett fontos a meglévő tározók rekonstrukciója. Támogatandóak a többcélú tározók, amelyek öntözővizet tudnak biztosítani vízhiányos időszakokban, és egyúttal alkalmasak az árvízcsúcsok csökkentésére is, továbbá kedvezően befolyásolják a települések belvíz és csapadékvíz elvezetését. Valamennyi új tározót tájba illesztve, ún. zöld tározóként kell megépíteni.

Az Európai Bizottság által lefektetett prioritási sorrend szerint az igénygazdálkodás („demand management”) eszközeit kell előbb alkalmazni és, csak ha ezek kimerültek szabad alternatív vízellátási módokat, illetve újabb vízkészletek bevonását fontolóra venni. Ennek lehetőségei/módozatai: a víz mennyiségének, vagy a minőség színvonalának csökkentése egy adott vízigény kielégítésénél, vízmentes technológiák elterjesztése; az adott vízellátási feladat olyan értelmű módosítása, hogy az kevesebb, vagy gyengébb minőségű vízzel is ellátható legyen; a vízveszteségek csökkentése a vízkivételtől a felhasználási pontig; a csúcsidőszak elkerülése; a rendszerek működőképességének javítása.

A kezelt szennyvizet, ha lehet, ismételten fel kell használni, olyan módon, hogy az a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet. A részlegesen tisztított szennyvíz újrahasznosítása talajvízdúsításra, öntözésre, rekultivált területeken tógazdálkodásra, természetvédelmi területeken a vizes élőhelyek fenntartására (pl. a Homokhátságon) jelentkezhet, mint támogatandó cél a 2014-2020 közötti időszakban. A napi gyakorlatban jelenleg még nem érvényesülő cél elősegítését ösztönözni kell. A tisztított szennyvíz újrahasznosítása egyben szemléletformálást is szolgál.

9