A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái
felhasználható vízmennyiséget jelent, és növeli Magyarország sérülékenységét, illetve a szomszédos országoktól való függőségét. A kevesebb víz emellett vízminőségi problémákhoz is vezet. A talajvízszint süllyedése károsan hat az ökoszisztémákra, a vízkészletek csökkenése rontja a természetvédelmi területek állapotát, különösen a vizes élőhelyekét. A ritkább, de intenzívebb csapadékhullás a települési vízellátásban és csatornázásban is változásokat igényel, megnőhet a csúcsvízigény. Az öntözés viszont visszaszorulhat. A talaj megújuló képessége, termékenysége és multifunkcionalitása birtokában képes az aszály-következményeket mérsékelni, de ugyanakkor azokat fel is tudja nagyítani. A talaj a természet legnagyobb potenciális természetes víztározója. E képességét meghatározza az adott növényzet vízigénye és a talajban hasznosan tározott víz mennyisége. Ez utóbbi viszont a talaj rétegezettségének, szelvényfelépítésének, vízbefogadó és vízraktározó képességének, hasznosítható vízkészletének a függvénye. Következésképpen ezek a hidrofizikai jellemzők a talaj aszályérzékenységének alapelemei, amelyekre vonatkozóan Magyarországon részletes digitális adatbázis és térképanyag áll rendelkezésre. Magyarországra az időjárási és hidrológiai szélsőségek a jellemzőek: Egyaránt nagy a belvíz (árvíz, túlnedvesedés) veszély és az aszályérzékenység, gyakran ugyanabban az esztendőben, ugyanazon a területen. Ennek oka a légköri csapadék igen nagy tér- és időbeni variabilitása, a nagyintenzitású záporok gyakoriságának és súlyosságának a növekedése mellett a talaj potenciális vízraktározó képességének mérsékelt volta, ill. kihasználatlansága. A talaj potenciális vízraktározó kapacitásának jobb kihasználásával, hasznos vízraktározó képességének növelésével egyidejűleg csökkenthető a szélsőséges időjárási helyzetek káros következményeinek kockázata, valószínűsége, gyakorisága, tartama, súlyossága. Érvényes ez természetesen a szélsőséges vízháztartási helyzetekre, így az aszályra is. Az aszály káros hatásai igen sokrétűek. Hatással lehet a növénytermesztésre, kertészetre, erdészetre, az állattenyésztésre, illetve halászatra, az iparra. Az egyik legveszélyesebb és legkárosabb hatást az aszály a környezetben okozza, illetve a természeti erőforrásokban, a természetes élőhelyekben és az ökoszisztémákban. Az aszály miatt az alapvető nyersanyagok termelésében bekövetkező csökkenés általában negatívan befolyásolja a feldolgozó ipar, a közlekedés, valamint a kereskedelem feltételeit. A gazdasági hatások között a pénzügyi viszonyok alakulására is hatást gyakorol. Az aszálynak továbbá szociális, társadalmi hatásai is vannak, mely közvetve kihat az egészségügyre, a foglalkoztatottságra, illetve a munkanélküliségre, valamint a politikára és a külkapcsolatokra is. Az aszálynak pozitív hatásai lehetnek a turizmusra (az időjárás kedvező lehet a száraz meleget kedvelők számára, de az általános káros hatások gyors visszaesést okozhatnak). Kedvező hatásként értékelhető továbbá a szúnyoginvázió csökkenése, a hóeltakarításban és más hasonló tevékenységekben jelentkező megtakarítás, valamint a növekvő üzleti tevékenység. Az aszály előmozdítja a hatékonyabb, víztakarékosabb vízfelhasználást és a tudatosabb vízminőség védelmet. 4. Aszályhelyzetek elemzése A Víz Keretirányelv 2010 és 2012 közötti végrehajtására vonatkozó közös stratégia keretében egy EU-s szakértői munkacsoport épp a vízhiányra és az aszályokra vonatkozó mutatók kidolgozásán munkálkodik. Ezek a leggyakrabban a terhelés - állapot - fellépés logikát követik, vagyis a vízkivonást (vízhasználatot) vetik össze a hosszú távon rendelkezésre álló készlettel. Ezzel szemben a legtöbb aszálymutató meteorológiai és víztani adatokkal dolgozik, mint a csapadékmennyiség, a folyóvizek hozama, a talaj nedvessége, a víztározók állapota és a talajvíz szintje. Mindemellett a munkacsoport azzal is foglalkozik, hogy a különböző éghajlatváltozási és társadalmi-gazdasági forgatókönyvekhez a vízzel kapcsolatos hatásokra vonatkozó sérülékenységi mutatókat dolgozzon ki, és hatékonyságuk alapján számba vegye az 5
