A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái
csapás esetében, illetve az aszály elmúltával az okozott jelenségek nem szűnnek meg egyből (hiszterízis jelenség). Térbeli kiterjedése nagyobb a többi katasztrófáénál, és általában tovább is tart azoknál. Hatása az élet valamennyi területén jelentkezik. Az emberi test terhelése megnő, a levegő por- és szennyezőanyag koncentrációja is gyakrabban elérheti az egészségre veszélyes szintet. A hazai mezőgazdaságban feltehetőleg a legnagyobb károkat okozza, erdészetben főként a csemetékben, a sekély gyökerezésű fákban okoz kárt, de gyengíti a fák kondícióját is, csökkentve ellenállóképességüket. A vízgazdálkodási következmények szerteágazóak egészen a gátakban keletkező repedésekig. Hatással van a közlekedésre, iparra, a vízellátásra negatívan hat a vízminőség romlása miatt is. Magyarországon a turizmus kiemelt ágazat, amit a csapadékszélsőségek jelentősen befolyásolnak. Ezzel is összefüggésben a természetvédelemnek is fel kell készülnie a gyakoribb aszályokra, különösen a vizes élőhelyeken. 3. Problémafeltárás Az Aszálystratégia történelmi áttekintést nyújt az aszályok előfordulásáról Európában és hazánkban. Kiemeli a nemzetközi összefogás fontosságát, bemutatva a UNCCD mellett a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) tevékenységét, a Mediterrán térség országainak együttműködését az aszály és a sivatagosodás elleni küzdelemben, vagy az 1998- ban létrejött Balkán Aszály Munkabizottságot. Mivel az aszály leggyakoribb kiváltója a csapadékhiány, ezért gyakran a meteorológiai aszályból fejlődik ki a többi aszálytípus is. Az aszályvizsgálatokhoz nagyon fontos a meteorológiai tényezők pontos ismerete, mivel egyéb meteorológiai elemek értékei is nagy hatással vannak az aszály kialakulására és fejlődésére. Így a dokumentum részletesen foglalkozik az adatgyűjtés, monitoring, előrejelzés, értékelés témakörökkel. Bemutatja az indexek használatát, a tanácsadás, fejlesztés fontosságát. A klímaváltozás hatásaként kimutatható, hogy a magyarországi hőmérsékleti idősorok jellemzői jól illeszkednek a hőmérséklet globális tendenciáihoz, a kisebb terület miatt azonban a változékonyság nagyobb. Az országos évi középhőmérséklet emelkedése a múlt század elejétől 2009-ig 1 °C. A csapadék tekintetében 1901-től 7%-os csökkenés mutatható ki, hazánk a dél-európai térséghez hasonló viselkedést mutat. A jövőben várható magyarországi változások tekintetében a regionális klímamodellek egyértelműen melegedést vetítenek előre a XXI. századra a Kárpát-medence térségére. Ugyanakkor továbbra is előfordulhatnak az 1961-1990-es átlagnál hűvösebb évek és évszakok is. Az évszázad közepéig 1,4-2,6 °C, az évszázad végéig pedig 4,1-4,9 °C változásra számíthatunk a referencia-időszakhoz képest. Ezzel szemben mind a közeli, mind a távoli jövőre vonatkozóan az éves csapadékösszeg változatlanságában és a nyári csapadékátlag 5-10%-ot elérő csökkenésében egységesek a projekciók. Az éghajlatváltozás több, akár észlelt, akár becsült tendenciája az aszályok nagyságának és gyakoriságának növekedése irányába mutatnak. A magasabb hőmérséklettel járó, meleghez köthető szélsőségek gyakoribbá, és így nyári hőhullámokhoz kapcsolható aszályok kiterjedtebbé és intenzívebbé válnak. A csökkenő csapadékmennyiség és az intenzívebb csapadékhullás a csapadékos napok számát csökkenti, ami a száraz periódusok átlagos hosszát növeli, így jó eséllyel az aszályok kialakulását segíti elő. A klímaváltozás hidrológiai következményei a szélsőségesség növekedése, a mennyiségi változások bizonytalanságai mellett is növekedni fog az árvíz és aszálygyakoriság. A melegedés és az aszály károsan hat a vízkészletekre, a lefolyás 10-20%-kal is csökkenhet. Csökken a beszivárgás és így a kisebb vízfolyások vízutánpótlódása is. Megnő a kisvizek gyakorisága. A csapadék intenzitásának növekedése hirtelen árhullámok (flash flood) gyakoriságának növekedését segítheti elő. Az intenzívebb csapadék növelheti az eróziót, a csökkenő csapadékmennyiség pedig negatívan hat a vízkészletekre, ami kevesebb 4
