A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái
sürget. Az EU felismerte, hogy a vízhiánnyal és az aszállyal szemben való sikeres fellépés érdekében elsőként azt kell elérni, hogy a gazdaság vízfelhasználása hatékony és takarékos legyen. Fentiek alapján 2007-ben az Európai Bizottság Közleményt adott ki az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak „Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről”. A közlemény azonosította a beavatkozások lehetséges területeit, amelyekkel foglalkozni kell a vizet hatékonyan használó európai gazdaság kialakításával. A Tanács felkarolta a közleményben ismertetett intézkedéseket, és felkérte a Bizottságot, hogy 2012-ig végezze el a vízhiány és az aszály kezelésére vonatkozó stratégia felülvizsgálatát. A Parlament 2008-ban pedig olyan állásfoglalást fogadott el, amely hangsúlyozta a mielőbbi fellépés fontosságát és a további források elérhetővé tételének szükségességét. A stratégia felülvizsgálata a “Blueprint” keretében történik, az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv részeként. Utóbbi időtávlata 2020, ami kapcsolódik az EU 2020 stratégiához. A Víz Keretirányelv. A VKI alapvető célja a vízi környezet fenntartása, elsősorban az érintett vizek minőségére vonatkozóan. Ez nem jelenti a mennyiségi kérdések elhanyagolását. A VKI rögzíti a fenntartható vízhasználatok ökológiai alapelveit: mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek esetében érvényes, hogy a vízhasználatok (vízkivételek vagy egyéb vízelvonással járó vízhasználatok) nem befolyásolhatják jelentős mértékben a víztől függő ökoszisztémák állapotát. Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a VKI szellemének megfelelően alapvetően minőségi kérdésekkel foglalkozik, illetve az ökológiai szempontok érvényesítését elősegítő fenntartható vízhasználatokkal. Fenntartható vízhasználatok, melyek az aszály elleni küzdelemhez is hozzájárulnak, alapvetően szabályozási eszközökkel érhetők el. Felszíni vizek esetén a mederbeli ökoszisztémák károsodás nélküli fennmaradásához szükséges, mederben hagyandó vízhozam meghatározására van szükség. Felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota a hatékonyság és takarékosság ösztönzésén a jelenlegi víz- és kapcsolódó területhasználatok felülvizsgálatán és szükség esetén módosításán keresztül érhető el. Az ide tartozó intézkedések: a vízfolyásokat, állóvizeket és felszín alatti vizeket érintő közvetlen vízkivételek szabályozása, a területi vízvisszatartás növelése, a csatornák felszín alatti vizeket megcsapoló hatásának csökkentése, a tározók üzemeltetése az alvízre vonatkozó ökológiai szempontok figyelembevételével és a takarékos vízhasználati módok elterjesztése. A VKI Közös Végrehajtási Stratégia keretében egy ún. aszály és vízhiány munkacsoport működik. A munkacsoport 2007-es jelentése fogalmazta meg, hogy ahol szükséges a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket ki kell egészíteni aszály-kezelési tervekkel, melyekkel az aszály és vízhiány társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai minimalizálhatók. A szakértői csoport jelenlegi munkájának célja, hogy egyszerű és érthető indikátorokat fejlesszen ki, a vízhiány, illetve az aszály jellemzésére annak érdekében, hogy a teljes EU-ról tiszta képet lehessen alkotni. Az indikátoroknak segíteniük kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtását, meg kell határozniuk a társadalmi-gazdasági és környezeti problémák terjedelmét és mértékét. Hazai tendenciák. A felszíni vízgazdálkodás hazai helyzetét befolyásolja az, hogy nálunk mind a négy évszakban melegedés tapasztalható, de a legjelentősebb mégis nyáron, megnövelve a hőhullámok gyakoriságát és a potenciális evapotranspirációt. A csapadék mennyisége nyár kivételével csökken, nyáron nincsen szignifikáns tendencia. Magyarországon az aszálygyakoriság növekszik. Az aszály több szempont szerint különbözik a többi természeti katasztrófától. Lassan keletkezik, nálunk gyakran több hónap kell a kialakulásához. Sem a pontos kezdete és vége sem a térbeli kiterjedése nem ismert. Az általa okozott károk becslése nehezebb, mint a többi 3
