A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Dóka Klára: Robot - közmunka - napszámosság
lehetővé. Míg ugyanitt a mederszabályozást állami pénzen fizetett kubikusok végezték, a parton a töltésekkel arató, cséplő bandákból szerveződött közmunkások dolgoztak. A munka hatékonysága érdekében az 1850-es évek végétől egyre inkább vállalkozók kapcsolódtak be nemcsak a mederszabályozás, hanem a töltésépítés lebonyolításába is. A 19. század végéig kb. 50 vállalkozó dolgozott a Tisza szabályozásánál. Társadalmi helyzetüket tekintve három csoportból kerültek ki: kereskedők, mérnökök, földbirtokosok. Minden csoport rendelkezett bizonyos tőkével, és valamilyen módon érdekeltek voltak a Tisza szabályozásában. Az átvágásokra a folyamosztályokkal, a töltésépítésre a társulatokkal kötöttek szerződést. A vállalkozóknak a költségek 10 %-át kellett letétbe helyezni, valamint a munkások két heti bérét. A vállalkozói haszon 30-40 % volt, de ebből kellett megvenni a szerszámokat, megoldani a szállást és étkezést, megszervezni a felügyelet. 21 21 Pogány Mária: Tőkés vállalkozók és kubikus bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a 19. sz. második felében. Budapest,. Akadémiai K., 1966. 17-50. p. 22 Dóka Klára: A vizimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918). Budapest, 1987. 148. p. A vállalkozói réteg kialakulása a polgári fejlődés eredménye volt, amelynek során fokozatosan enyhült a tőkehiány, és a rendelkezésre álló összegeket a vállalkozók az építkezéseken hasznosították. A jobbágyfelszabadítás következtében megszűnt a munkaerő hiány is, a jobbágysorból kilépő falusiak szabadon, bárhol vállalhattak munkát. A vállalkozók és e réteg egymásra találása biztosította a lehetőséget az út, vasút, vízépítési munkák lebonyolításához a 19. század közepén. A vállalkozók a siker érdekében precíz, pontos munkát követeltek, amihez azonban a napszámos munkabér nem volt elég ösztönző. Át kellett térni a teljesítmény bérben történő fizetésre, aminek a földmunkánál már több évtizedes hagyományai voltak. Általánossá válása vonzotta a falvakból a felszabadult munkaerőt, és hozzájárult az egységes kubikus réteg kialakulásához. E tevékenység az ipari munkára egy sajátos fajtája, építőipari tevékenység volt. Ugyanakkor az építkezések évtizedeiben e réteg nem vált az ipari munkásság részévé. A kubikusok nem szakadtak el otthoni környezetétől.. Maguk hozták szerszámaikat, munkaeszközeiket, otthon maradt egy kis gazdaságuk, ház, kert, föld, amit távollétükben az otthon maradottak műveltek, és a kubikus munka végső célja is e gazdaság bővítése volt. A kubikus réteg először a viszonylag sűrűn lakott Közép-Tisza vidéken alakult ki. A jobbágyfelszabadítás után az itteni zsellérek a jobbágyfelszabadítás során U-2 U holdas birtokot kapott, ami kevés volt a megélhetéshez. A közös legelőket feltörték, így az állattartás is vesztett jelentőségéből. Más jövedelem után kellett nézni. A munkaerő piacon bekövetkezett változás először itt, a Közép-Tisza vidéken esett egybe a vállalkozók megjelenésével, akik hívó szavára a sűrűn lakott Békés és Csongrád megye munkát kereső földművesei is ide özönlöttek. Különösen vonatkozott ez az 1860-as évtizedre. Ezekben az években országszerte aszály pusztított ami a lakosság helyzetét tovább nehezítette. A Tisza és Körösök völgyében különféle öntöző csatorna tervek készültek, amelyek azonban nem jutottak el a megvalósításig. Hogy az állami az igen rossz helyzetbe került mezőgazdasági népességen segítsen, inség kölcsönt bocsátott ki alacsony kamatozással. Annak egy részét a vizszabályozó társulatok és a kivitelezők kapták, hogy munkaalkalmat teremtsenek a nélkülözőknek. Ezt a lehetőséget kihasználták a tiszai vállalkozók, akik nagy számban vették fel a munkaerőt. Egyszerre 32 átvágáson dolgoztak, és busás haszonra tettek szert. 22 Maga a kubikus szó abból eredt, hogy a munkát teljesítmény bérben, a megmozgatott föld alapján (kubikölben, 6, 86 m 3 ) fizették. Kezdetben kubikmunkásnak, akkordmunkásnak is nevezték őket, a kubikus kifejezés az 1870 es években vált általánossá. Az 1850-es évektől a társulatok toborzással gyűjtötték össze a munkásokat. .Később azonban kialakult a hivatásos 6
