A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Bacskai Attila (FETIVIZIG): A belvízvédekezés tapasztalatai 2009–2011 között, a FETIVIZIG működési területén
A fenti gondolatok összegzéseként kijelenthető, hogy a szakértelemmel alkalmazott mezőgazdasági módszerekkel nemcsak terményhozam növekedést lehet elérni, hanem a belvízkockázatot és a belvíz tartósságát is lehet csökkenteni. 3. 7. Belterületi védekezés Illetékességi területünkön összesen 95 település végzett aktív védekezési beavatkozást, ami azt jelenti, hogy 15 település készültségen kívül végezte a belvíz elleni védekezést. Munkánk során nagy hangsúlyt helyezünk az önkormányzatok szakmai, műszaki segítésére, az igazgatósági, a társulati és az önkormányzati védekezési tevékenység összehangolására a belterületek belvízmentesítése érdekében. A települési belvízproblémák főbb okai voltak:- belterületi létesítmények (csatornák, vésztározók) kis kapacitása vagy azok hiánya,- bel- és külterületi létesítmények (csatornák, átereszek, zsilipek) feliszapolódtak, működésképtelenek, rossz állapotúak,- a települési csapadékvizeket befogadó csatornák rossz állapota vagy kis kapacitása,- mély fekvésű, belvizes területeket beépítették, miközben a csapadékvíz elvezető rendszert nem építették ki. A települések belvízproblémáinak megoldása érdekében - az illetékes vízgazdálkodási társulattal és az önkormányzat vezetőjével együtt - több esetben helyszíni bejárást tartottunk, a lehetséges és szükséges beavatkozásokat leegyeztettük. Az önkormányzatoknak szükség szerint műszaki-szakmai segítséget biztosítottunk: 16 mobil szivattyúval, közel 40 ezer db homokzsákkal, homokkal, fáklyával és szakmai tanácsadással (ami néha szakmai irányítást is jelentett) segítettük a védekezésüket. Elsősorban a nagyobb városok (Nyíregyháza, Újfehértó) védekezései során bizonyosodott be, hogy a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését össze kell hangolni a belvízrendszer fejlesztésével, mert a befogadó főcsatornák (vízfolyások) kiépítettsége, illetve teljesítőképessége - főleg a városok tekintetében - kevésnek bizonyulhat. A települési vízrendezés során egyre inkább alkalmazni kell a vízvisszatartás elvét (vagyis záportározók, vésztározók létesítését). 3. 8. Egyéb tapasztalatok, javaslatok A Belfő, a Halásztanyai, a Besztereci és a Tiszaberceli szivattyútelepen elektromos légvezeték szakadás miatt 2010.06.22-24. közötti időszakban nem volt áramellátás, de ezen időszakon kívül is előfordult néhány órás üzemszünet (augusztus, december). Az üzemleállások miatt a Belfő-csatorna vízszintje helyenként egy méternél is nagyobb mértékben megáradt, visszaduzzasztást okozva a környező városok belterületét mentesítő csatornákban. A fenti okok miatt fel kellett készülni a vésztározásra, vagy akár egyes városrészek nyúlgátas bevédésére is, melyre végül nem volt szükség. A szivattyútelepeknél jelentkező rövidebb üzemkimaradások rámutatnak a Felsőszabolcsi belvízrendszer sérülékenységére. A rendszer gravitációsan nem vízteleníthető, ezért a jövőben feltétlen javítani kell az üzembiztonságot. A létesítmények karbantartottsági állapota jelentős szerepet játszott a belvízmentesítés sikerében. Az üzembiztonság és a jó állapot a szivattyútelepek, és a zsilipek vonatkozásában meghatározó jelentőségű. A szivattyútelepeken a folyamatos, nagymértékű igénybevétel során sok meghibásodás jelentkezett, de a védekezést veszélyeztető kapacitáscsökkenés nem volt. 2011-ben - a közmunka programoknak és egyéb projekteknek köszönhetően - a vízgazdálkodási társulatok csatornáinak állapota (elsősorban kaszáltsága, benőttsége)
