A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Bacskai Attila (FETIVIZIG): A belvízvédekezés tapasztalatai 2009–2011 között, a FETIVIZIG működési területén
optimalizálása, a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentése, valamint a főcsatornák befogadóképességének fenntartása volt. A védekezés során előfordult a zsilipeknél elzáró- és mozgatószerkezet meghibásodás, de ezek javítását időben el tudtuk végezni, így az üzemelésben nem keletkezett fennakadás. A belvíz alatt több konkrét vizsgálatokra és (geodéziai, vízhozam) mérésekre került sor, amelyekkel új belvízkormányzási lehetőség tárult fel (Palád-Csécsei-főcsatorna és az Alsó- Öreg-Túr között), valamint felhívta a figyelmet a belvízvédelmi szakaszok üzemrendje pontosítás szükségességére (pl. az Öreg-Túr, Nagyvájás-csatorna). 3. 4. Belvíztározás és vízvisszatartás 2010. májustól őszig a tározók üzemvízszinten, vagy e fölött voltak. A legnagyobb feltöltöttség a Harangodi-tározóban volt. Itt a vízállás a tározó építése óta nem volt ilyen magas, meghaladta az engedélyezett maximális szintet is, az árapasztó műtárgy egy rövid időre működésbe is lépett. 2010. november végéig a tározók feltöltöttsége folyamatosan csökkent, növelve a belvíztározásra fordítható térfogatot. A decemberi csapadéktevékenység és az árvízlevonulás idején újra emelkedett a betározott vízmennyiség. A 2010. decemberi belvíz során mind a 11 állandó belvíztározónk megtelt, amelyeket az év végén ismét üríteni kezdtünk. A 2011. tavaszi csapadékszegény időszak következtében a tározóinkat ahol lehetett üzemvízszint fölé töltöttük fel, amely helyes döntés volt. Szükség volt a nyíri belvízi vésztározók beüzemelésére, amely során bebizonyosodott, hogy a meglévő műtárgyak elavultak vagy hiányosak, a tározók területén a területhasználat megváltozott, így a belvízi vésztározók üzemrendjét újra kell gondolni. Pontosítani kell a belvízvisszatartásra alkalmas területeket, és a vízvisszatartás módját is. 3. 5. Műszaki létszám A másféléves belvízvédekezés során megállapítást nyert, hogy az összes ár- és belvízvédelmi szakaszra kiterjedő védekezés esetén, az Igazgatóság nem tudja biztosítani a kellő számú irányítói létszámot. Folyamatos, minden szivattyútelepre kiterjedő védekezés esetén a szivattyútelepi gépészek létszáma - még az erre a feladatra kiképzett csatornaőrök és nyugdíjas gépészek bevonásával - sem biztosítható. A minimális műszaki irányítói létszám, az önkormányzatok és a társulatok tevékenységének szakmai irányítását is figyelembe véve 117 fő volna, melyből csupán 71 fő (61%) áll rendelkezésre a FETIVIZIG részére. Az említett okok miatt a védekezés során több őr az őri feladatai mellett részt vett a szivattyútelepi gépészeti munkában is, pótolva a hiányzó létszámot. Igazgatóságunk műszaki létszámának 50%-a részt vett a 2010. május-júniusi észak-magyarországi árvízvédekezésben, miközben működési területünkön majdnem minden belvízvédelmi szakaszon készültség volt elrendelve. Ebből kifolyólag volt olyan belvízvédelmi szakasz, ahol nem volt elegendő a műszaki létszám. Kollégáink a hiányt többnyire közmunkásokkal pótolták, akikkel kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok. Munkájuk nagyban segítette a védekezés irányítási és adminisztrálási feladatainak végzését, mely indokolja, hogy a jövőben is bevonják őket a védekezési tevékenységekbe. A pozitív tapasztalatok mellett viszont komoly aggályt kelt a majdnem 40%-os műszaki létszámhiány, akik közmunkásokkal való maradéktalan pótlása nem lehetséges. A védekezési időszak is bebizonyította, hogy a helyismeret döntő fontosságú a belvízvédekezés irányítási és végrehajtási feladatai ellátásához, mely ismeretekkel való rendelkezés nem várható el egy néhány hónapja foglalkoztatott munkatárstól.
