A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy Lászó - Huszák Tamás (BME): A Stava (Trento, Olaszország) zagygátak tönkremenetele
1974-ben Tesero város kérte a gát biztonsági ellenőrzését, így a Trento Tartományi Bányafelügyelet megbízta a Montedison és Egam csoportokhoz tartozó üzemeltetőt, a Fluormine céget ezzel a felülvizsgálattal, amit el is készíttettek 1975-ben. Habár egy sor létfontosságú ellenőrzést nem hajtottak végre, megállapították, hogy a felső medence stabilitása már az állékonyság határát súrolja. Az első jelentésében az ellenőrzést végző mérnök feljegyezte, hogy „nehéz elhinni, hogy még mindig állnak a rézsűk” 8 . Mindenesetre a Fluormine válasza a Bányászati Hivatal felé és a hivatal későbbi válasza a Tesero városa felé is pozitív volt. Ezt további zagynak a tározóba töltése követte bár laposabb rézsűhajlás mellett. 8 Geotechnikában jártas szakember tudja, hogy a kohézió mentes homok belső súrlódási szögére általában φ = 30° szokás felvenni. A zagyban lévő homok frakciónak a felülete valószínűleg érdes volt, de így is merészség a belső súrlódási szöggel 35° felé menni, ugyanis nem marad biztonság. Mint ahogy nem is maradt, ugyanis a körcsúszólap a homok mögötti homok és zagy keverékében alakult ki (2. ábra), aminek a surlódási szöge a φ = 30° fokos értéket sem ért el. Hat hónappal a gátszakadás előtt egy helyi, kis területre korlátozódó suvadás volt a felső gát alsó részében ott, ahol a nyelő keresztezte a gát altalaját. Ez a suvadás valószínűleg amiatt alakult ki, hogy a téli erős fagy miatt a csővezetékben egy jégdugó keletkezett (Berti és tsai 1988). Azonban a suvadást okozhatta az is, hogy a gát lábánál az alsó tározóban lévő puha zagy nem bírta a terhelést. 1985-ben a katasztrófa idején, a gátak egyesített magassága mintegy 50 m volt és mintegy 300000 köbméter zagyot tároztak. A gátszakadáskor közel 180000 köbméter anyag került ki a zagytározóból. További 40000-50000 köbméter csatlakozott hozzá a lejtőn lerohanó zagy okozta erózióból, a lerombolt építményekből és a több száz gyökerestől kitépett fából. A kiömlő zagy egy vékony rétegben, 20-40 centiméter vastagságban fedett be egy mintegy 435000 négyzetméteres területet, amíg a zagy el nem érte a 4,2 kilométeres távolságban lévő Aviso folyót. A zagy kisebbik része túlfolyt a teseroi hidakon, károsítva a legöregebbiket. Az azonnali kárelhárítás és életmentő beavatkozások hatékonyak voltak, bár csak kevés ember sérült meg, ugyanis aki kapcsolatba került a zaggyal, az életével fizetett a zagy veszélyessége vagy nagy sebessége miatt. Akiket az iszapömlés elért már nem tudott menekülni. Az 1985. július 19-i katasztrófa után az üzem azonnal bezárt. A korábbi ipari épületeket építőanyag raktárként hasznosították hosszú időn keresztül. A gátak területét néhány évvel a katasztrófa után teljesen rekultiválták. Néhány magyarázó tábla és egy homokdombon elhelyezett hidrociklon emlékeztet a bányászatból származó zagytározókra. 5
