A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

10. szekció: A vízgazdálkodás története - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Az általam irányított jelentős vízépítési létesítmények története

deszka másik végén az 1:1 hajlású pallóból készült profilhoz szegezték. A beton súlytámfal külső zsaluzó síkja hátul függőleges volt.

Árvíz esetén az árvízi oldal kettős, bükkfa gerendás elzárása mögött a cső végén, acél elzáró szerkezetet építettünk be. Az érkező patak vizét, ha egy meghatározott duzzasztási szintet elért, mobil szivattyúkkal lehetett átemelni.

További érdekessége az építkezésnek, hogy a szűk hely miatt szentesi kubikusok, lovas kordéllyal építették az új töltést, a mentett oldali iszapos homoklisztből. A tömítés vibrohengerrel történt.

Egyébként a kordélyok keskeny kerekei aprították a föld rögöket és ez viszonylag nagy fajlagos keréknyomást, jó tömítést eredményezett. A kubikusok azt állították, hogy jobb, mint a gépi tömörítés.

Elkövettünk egy kisebb hibát: Az árvíz oldali akna konzolját betonozás előtt a talajra támasztottuk alá. Eső után a támasztás egy szakaszon megsüllyedt és a beton kb 8 cm-el lejjebb szilárdult meg.

Hírül kaptuk, hogy Dégen Imre hamarosan meglátogatja a munkahelyet. Gyorsan helyreállítottuk a konzol alsó síkját, rabicháló felhasználásával.

Az 1959. évi látogatáson Dégen Imre és kísérete kb 20 személygépkocsival jelent meg, alig fértek el a domboldalon.

Wisnovszky Iván röviden jelentett, majd ismertettem a létesítmény részleteit.

Sok év elteltével csak mos döbbentem rá, hogy ez, majd a 2.3., 2.4. és 2.5. pontbeli munkáim döntötték el a szakmai sorsomat. Az OVH Vízépítőipari Központba, majd az OVH-ba helyeztek át, mely felhívásokat előzőleg mind elfogadtam.

2.2 Szentendrei partvédelem

Szentendre vízparti töltésének Dera-patak hídja és a hajóállomás közötti szakaszát kellett 1962-ben megerősíteni.

A problémák a következők voltak:- az alacsony töltés- kb 10 db szabálytalan beton csővezeték húzódott a töltés alatt, a vizet a Szentendrei- Dunába vezetve,- zajló jég rongálta a homorú ívű rézsűt.

Kivitelezés közben gyorsan felmértem és megterveztem a munkát.

A burkolat kosárgörbe lett (körívekből).

A keresztszelvény tervezésénél figyelembe vehettem, hogy a Dunaújvárosi érctárolókból felszabadultak nagy szilárdságú betonkövek.

Megnéztem a téglalap és kocka alakú, kúpos betonköveket. Kiderült, hogy lefektetve kevés a szentendrei teljes rézsűfelületre.

Ezért betonkövekből téglalap alakú mezőket terveztem, közte hézagolt monolit betont.

Bokor Mihály OVH főosztályvezető többször kijött munkára. Azt tanácsolta, hogy a keresztszelvényen a rézsű burkolata ne szögben, hanem ívesen, vízszintesen csatlakozzon a lábazati kőrakathoz.

Úgy építettük meg, hogy a rézsűhajlásból indulva, a betonkő burkolat vízszintesen támaszkodott a lábazati kőrakatba épített beton gerendához.

Az építés 1962-63 években történt meg. Párhuzamosan még megterveztem és a kivitelezését irányítottam a Váci börtön előtti, dunaparti salakból álló part védelmét (kőlábazatra támaszkodó előregyártott beton burkolat).

Csúcs időszakban kb. 200 rabbal dolgoztam. Hozzájuk nem szólhattam, csak a fegyőrök közvetítésével.

2