A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Az általam irányított jelentős vízépítési létesítmények története
Napot alig látott, feltűnően fehér bőrű rabok nagyon örültek, hogy a szabad levegőn dolgozhattak. Emlékszem, hogy utoljára 43 ezer Ft-os bért számoltam el részükre, ami akkor nagy pénz volt. Megdöbbentő látvány volt, amikor a salak rézsű lenyesése alkalmával két csontvázat találtunk. További „mellékes” munkám volt az MTA Vácrátóti Botanikus Kert „dzsungelének” felmérése, ebben az időszakban. Megterveztem a tavakat. Az itt megismert Kárpáti családdal később Keszthelyen találkoztam, a balatoni hínár és nádas állományt feltérképezve. Következmény: MTA VEAB (Veszprém) tagság, egyetemi doktori cím, c. egyetemi docensi kinevezés. Dr. Kárpáti István professzor korai halála után gyakorlatilag mind abbamaradt, csak ritkán tartottam előadást mérnök kovábbképzőkön. 2.3. Apaji öntöztelepek A KDV VIZIG III. (Ráckevei) szakaszmérnöksége kivitelezte 1963-65 között. Előzménye az volt, hogy elődömet Vesztergomi László igazgató felmentette, mert a szerződéses munka kivitelezése nagyon elhúzódott, nagy összegű kötbért kellett a VIZIG- nek kifizetnie (1963-ban 0,5 millió Ft súlyos pénzügyi teher volt). 1963.11. hónapban kerültem Ráckevére vezetőnek. Első dolgom volt az elvégzett, de méretnaplóval még nem igazolt és nem számlázott munkák elszámolásának gyorsítása. Mivel ekkor már korán fagyott, kiviteli munkát nem végezhettünk. 1994. elején, nagy létszámmal és gépi erővel felvonultunk. Hiányzottak viszont az előregyártott betonelemek (csövek, tiltók, stb.), amiket a VIZIG Műszaki Tervezési Osztálya korábban betervezett. Az apaji öntözőtelepek Dömsöd és Kunpeszér körzetében terültek el. A kivitelezés során 50 db földgéppel (kotró, földtoló, földnyeső, dömper, tömörítő, stb.) dolgoztunk. A talaj felszín nagyobb része szikes. Megfigyeltem, hogy már 10 mm csapadék esetén probléma jelentkezett: a fölnyeső és a dömper indítás után csúszkált. A lánctalpas traktorok 20 mm csapadéknál elkezdték „beásni” magukat. Ezt tudva, ha hajnalban az eső kopogására ébredtem, már nem tudtam elaludni. Alig vártam, hogy a helyszínre érjek, vajon el tudunk-e indulni a gépekkel? Ugyanis a természeti körülmények miatt gépállást csak alacsony gépállási időbérrel tudtuk számlázni. Ez sokkal kevesebb volt, mint amit ezen idő alatt elvégzett m3, m2, alapján lehetett érvényesíteni. Budapest körzetében nem tudtunk betonelemeket beszerezni. Beregi Dániel mérnök kolléga, (továbbiakban: Dani), a Pest és Nógrád Megyei Állami Gazdaság műszaki ellenőre segítségünkre sietett. Ismeretségét felhasználva a Tiszántúlon feltárta a betonelemek beszerzési helyeit. Megindult a szállítás vasúton és közúton. Az öntözőtelep kb. 12000 kh= 6906 ha területű volt, szántóföldből, rizstelepből és rétlegelőből állt. Korábban szokásos volt, hogy a Beruházó, a helyi állami gazdaság és a VIZIG képviselői összeültek egyeztetni Apajon, amelyre 20-25 db személygépkocsival vonultak fel. Danival megállapítottuk, hogy ezekre nincs szükség, mert a munka továbbra sem haladt megfelelően előre. Véleményünket közöltük a főnökeinkkel, kérve, hogy hagyjanak dolgozni bennünket, majd megmondjuk, mire van szükségünk. A helyi állami gazdaság, Megyeri Vilmos igazgató és Gódor József főagronómus vezetésével, kiemelten jó támogatást biztosított:- a nagy területen több építésvezetőnk volt tanyaépületet kapott irodának, szállásnak, 3
