A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Nagy Gábor - Dr. Nagy László (BME): Buzgárból kimosott talaj jellemzése a szemelosztási entrópia segítségével
3. ábra. Buzgárból kimosott talajok szemeloszlási görbéi A buzgárból kimosott talajok szemeloszlási görbéje minden esetben folyamatos lefutású, természetes talajokban előforduló jelleget mutatott (Nagy 2011b,c,). Az összes görbét egy szemeloszlási ábrán bemutatva, egyértelműen megállapítható, hogy a görbék egy sávot jelölnek ki. Ebben a sávban (iszapos homok, finom homok, homok) a talajoknak már nincs kohéziója, ugyanakkor a talajszemcsék tömege olyan kicsi, hogy az áramló víz el tudja mozdítani a szemcséket. (3. ábra) Ezen talajoknál a d10 értéke kisebb, mint két nagyságrenden belül változott, az egyenlőtlenségi mutatónál pedig a talajok mintegy fele folyósodásra hajlamos volt (Cu < 5). (Nagy 2011b,c,) Buzgárból kimosott talajok entrópiája A buzgárból kimosott talajnak entrópiája alapján a 2. ábra buzgár tartományába kell esnie. A 3. ábra szerinti szemeloszlási görbék entrópiáját mutatja a 4. ábra. A számítások eredménye alapján a következő megállapítások tehetők: • A kimosott talajok három kivételével a „BUZGÁR” tartományba estek, ami azt támasztja alá, hogy valószínűleg buzgárosodásra hajlamos talajokból történt a kimosás. • A szuffózió tartományba egyetlen talaj sem tartozott, ami azt jelenti, hogy nem szuffózió játszódik le. • Ugyanazon buzgár kráterének különböző részéből vett talajminták egymáshoz közel helyezkednek el (4. ábra). • Egymáshoz közeli buzgárokból kimosott anyagok is jellemzően egymáshoz közel találhatóak, mintha ugyanaz a réteg volna. 7
