A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Kerekes Katalin (FETIVIZIG): A Szatmár–Beregi–sík területhasználat változása az I. katonai felméréstől napjainkig
A főbb folyókon, a Tiszán és a Szamoson, már megfigyelhető néhány átvágás, ezek száma a későbbiekben a folyószabályozások előrehaladtával még tovább nőtt. 6. ábra. A Szatmár-Beregi-sík területhasználata a II. katonai felmérés korában A II. katonai felmérés alapján készült vízrajzi térképen szembetűnő, hogyjóval sűrűbb vízhálózatot ábrázol az I. katonai felméréshez képest. Bár ebben az időszakban már megkezdődött a területen a belvízelvezető csatornahálózat kiépítése, de a vízfolyássűrűségben bekövetkezett pozitív irányú változás elsősorban a térképek jobb felbontásának, nagyobb részletességének köszönhető. Jelentős változást jelent a Szamos és Tisza szabályozásának megkezdése, ami szintén erre az időszakra tehető. Ha jobban megfigyeljük a térképet, számos levágást fedezhetünk fel, ezek közül a legnagyobb a tunyogmatolcsi Holt-Szamos. Ezeknek a levágásoknak köszönhetően a Szamos hossza a korábbi 105 km-ről 60 km-re, a Tiszáé pedig 162 km-ről 131 km-re csökkent. A többi vízfolyás összes hossza 900 km-ről 1300 km-re emelkedett, ami korábban említett csatornázásnak köszönhető. Az úthálózat is jelentősen sűrűbb lett az eltelt 100 év alatt, a korábbi 1500 km-ről 2900 km-re nőtt az utak összes hossza. 5
