A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

10. szekció: A vízgazdálkodás története - Kerekes Katalin (FETIVIZIG): A Szatmár–Beregi–sík területhasználat változása az I. katonai felméréstől napjainkig

7. ábra. A Szatmár-Beregi-sík víz- és úthálózata a II. katonai felmérés korában

3. A Szatmár-Beregi-sík területhasználata, víz- és úthálózata az EOTR szelvények alapján

Az Egységes Országos Térkép Rendszer létrehozása során a mintaterületem felvételezése 1985 és 1989 között zajlott, a területet kereken száz darab szelvény fedi le. Ezeknek a szelvényeknek a minőségejóval felülmúlja ez előzőeket, így feldolgozásuk könnyebb volt. Ezek a szelvények 1:10000-es méretarányúak. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy jóval részletesebb feldolgozást tettek lehetővé, több tájfolt volt elkülöníthető. Természetesen az antropogén hatások felerősödését, a tájfoltok felszabdalódását is figyelembe kell vennünk.

A két legnagyobb területet elfoglaló területhasználat típus továbbra is a szántó és a rét, viszont az ezek által borított terület mérete jelentősen megváltozott. A szántók a korábbi 59000 hektárral szemben 90000 hektárt foglalnak el. A rétek összterülete pedig 10000 hektárral csökkent. A vizenyős területek változása a legszembetűnőbb, a korábbi 22000 hektárról 1500 hektárra csökkent. Az erdők területe szintén tovább csökkent, 22000 hektárról 14000 hektárra. A gyümölcsösök és beépített területek pontosan a duplájukra növekedtek, a bozótosok viszont negyedakkora területre szorultak vissza. A többi kategória az előzőekhez képest szinte elhanyagolható.

6