A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Nagy Gábor - Dr. Nagy László (BME): Buzgárból kimosott talaj jellemzése a szemelosztási entrópia segítségével

A javasolt és alkalmazott z elmei cella szélessége esetére a frakciók S0 sajátentrópiája és a Ci cellaszámok az 1. ábrán láthatók.

A kapcsolódó fogalmakkal, úgymint az alapentrópia, az entrópianövekmény, az entrópianövekmény változás, a normalizált entrópia, a frakciókra bontott talajok és a keverék talajok entrópiája, stb. a megjelent publikációk részletesen ismertetik (Lőrincz 1993, Lőrincz, Imre és Trang 2006, Lőrincz és tsai. 2005, Imre, Rózsa és Lőrincz 2008, stb.).

Nagyszámú laboratóriumi keverési kísérlet eredménye alapján kijelenthető (Lőrincz, 1986), hogy egy szemcseátmérő tartományon lehetséges végtelen számú különböző szemeloszlású keverék közül az a talaj alkotja a legtömörebb vázat, amelynek S0 alapentrópiája közelítőleg a tartomány 2/3 -ánál helyezkedik el, azaz

S0 = S0min + 2/3(S0max - S0min )

ahol S0max= a talaj legdurvább frakciójának sajátentrópiája, S0min= a talaj legfinomabb frakciójának sajátentrópiája.

A 2. ábrában a „buzgár”, „stabil” és „szuffózió” tartományok kijelölése nagyszámú kísérlet alapján történt (Lőrincz, 1986):

• A D pont az 5 frakciónyi tartomány elhelyezkedő, de csak két, a legfinomabb és legdurvább frakció 1/3 - 2/3 arányú keverékét ábrázolja, koordinátái: A = 2/3, AS/lnF= 0,571.

• Az A pont az akárhány frakcióból álló olyan szemeloszlási görbéket ábrázolja, amelyekben a frakciók azonos mértékben betöltöttek (lásd 2. ábra).

• A B pont a 2/3-os szemeloszlású talajokat ábrázoló pont. 7 frakciónyi megfelelője szintén a 2. ábrán látható.

• A C pont a maximális entrópiájú szemeloszlás pontja, jelen ábrázolásban koordinátái: A=0,79, AS/InF=1,167, nagyobb frakciószámok esetén a pont a görbén A=1 felé mozog.

4