A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Nagy Gábor - Dr. Nagy László (BME): Buzgárból kimosott talaj jellemzése a szemelosztási entrópia segítségével
2. ábra. A talaj viselkedését befolyásoló tartományok lehartárolása A tapasztaltok szerint a B pont előtt, A < 2/3 esetében a finom szemcsék között, a finom szemcsék mátrixában úsznak a durva szemcsék, a durva szemcsék mintegy „lebegnek” a talajmátrixban, annál inkább, minél távolabb esik a pont az A = 2/3-tól az A = 0 irányában (Lőrincz, 1986). A buzgárosodásra hajlamos tartományba eső talajoknál a kimosódás esetén, a kimosódás áltál érintett tartományokban az A értéke tart 0,5-höz. Ugyanez a helyzet minden hidraulikus töréssel lezajló kimosás esetében is, bárhová essen A értéke eredetileg (Lőrincz, 1986). A finom szemcsék mátrixából a durva szemcséjű vázba való átmenet az A > 2/3-nál kezdődik. Kétfrakciónyi frakcióhiányos keverékek esetében az átment nagyon éles, ha A csak kissé nagyobb, mint 2/3 már áll a durva váz a finom szemcsék szabadon elmozdulhatnak, kimosódhatnak. (Lőrincz, 1986). A CD vonaltól jobbra eső szemeloszlások esetében a durva szemcsék vázat alkotnak, a finom szemcsék zöme szabadon elmozdulhat, megfelelő körülmények esetén szemcsemozgás, szuffózió indul meg. Általában viszonylag kis mennyiségek mosódnak ki, bár frakcióhiányos talajok esetében jelentősebb mennyiség is távozhat (Lőrincz, 1986). 1. kép. A tiszasasi óriásbuzgár 2000-ben 5
