A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
a kategória általában a nyílt víz felőli legbelső karéj állományai voltak az előző felmérés idején, amik víz felőli szegélyét általában vitális, terjedőben lévő juvenilis zóna alkotta. Ez az ezredforduló környékén bekövetkezett aszályos időszak nádasterjedést elősegítő következménye volt, amikoris nem ritkán 20-30 m-t húzódott előre a nádas a vízközép irányába a korábbi felméréshez képest. A 2004 után bekövetkezett vízszintemelkedés hatására ez a terjedés megállt, és a legtöbb helyen visszafordult. A pionír nádassáv visszaszorult vagy visszaszorulóban van, jelen felmérésben alacsonyabb minőségi osztályt ér el. A v_5a kóddal szereplő 11 ha az a terület, ahol a korábbi nádasállomány teljes egészében visszaszorult, élő hajtást már találtunk, de a fenéken még a rizómaszint azonosítható. Egy újabb, hasonló mértékű vízszintcsökkenés hatására a nádasöv vízközép felé történő terjedése innen viszonylag gyorsan megindulhatna. A Balaton déli partján, a marásig, a medermorfológiai jellemzők megfelelnének a nád igényeinek, alacsonyabb vízállásnál addig elég gyorsan eljutna. Természetesen, senkinek nem lehet célja a Balaton elmocsarasítása, de a tószabályzás során ezzel a folyamattal számolni kell. Hasonló okokra vezethető vissza a 2a kategóriájú nádasok területcsökkenése is. A „B" kategóriákba a parti sáv minőségi osztályba sorolt növényzetének a szárazföld felőli állományai kerülnek. A kategorizálás kiemelt szempontja a degradáltság és az antropogén hatására utaló gyomosodottság. A 3. ábrán látható, hogy kb. ugyanannyi az 1-3b osztályba sorolt területek növekménye mint amennyi az 1 -2a osztályba soroltak csökkenése volt. A part felőli állományokra a vízszintemelkedés abban a tekintetben nagyon jó hatással volt, hogy az előző felmérés során kiemelt jelentőségű gyomosodás megállt, a növényzetet lefektető sövényszulák és süntök jelentősen visszaszorult. Ugyancsak jelentős mértékben visszaszorultak a nádasöv belsejébe behúzódott szárazföldi gyomok is, így e tekintetben is pozitív hatású volt a vízszintemelkedés. Kb. 6,5 ha-ral nőtt a gyékényesek, elsősorban a keskenylevelű gyékényesek területe. Ez a növény nagyon gyakran olyan helyen veszi át a nádas helyét, ahol a nádnövényt víz alatt vágják le, pl. illegális csónakbeálló, vitorlás-rejtekhely, stég létesítése céljából. A gyékény e tekintetben életképesebb a nádnál, így ilyen helyeken elfoglalja annak helyét. És közel 7 ha-ral nőtt a jogi partvonalon belül a kultúrterületek nagysága is. Ezek legtöbbször az illegális feltöltések, a Balaton parti sávnak pl. a magánkertekhez való csatolását megjelenési formái. És hát, a fentebb már kifejtett jelenségnek tulajdoníthatóan, mintegy 20 ha-ral nőtt az 5a osztályú nádasok területe, ami azt jelenti, hogy a vízben álló állományok közül ennyivel nőtt a már „alig-nádasok" részesedése: a direkt emberi beavatkozás és/vagy a vízszintemelkedés hatására a korábban zártabb állomány erőteljesen felritkultak. Ilyen gyakran előfordul a csónakutak, stégek kialakításával megbontott nádasokban, ahova a megbontás után már a hullámok be tudnak hatolni és az állomány megsemmisítését be tudják fejezni. Változás 200S-2011(ha) □ Változik 2006 12
