A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei

4. ábra. Az egyes térképezési kategóriák területváltozása a Balaton jogi partvonalán kívül, a 2003-2005. és a 2010-2011. évi felmérések között. Az adatok között nem szerepeltetjük az össz. kultúrterületet, mivel amellett az egyéb adatok nem lennének érzékelhetőek.

A jogi partvonalon kívüli állományváltozásokból a 4b osztályba sorolt növényzet mintegy 61 ha-nyi területcsökkenését kell kiemelni, ami gyakorlatig egy kategóriányi javulás eredménye: a gyomok visszaszorulásának hatására a 4b osztály nagyrészt 3b osztályúra javult. Jelentősebb változás ezeken túlmenően csak az 1b osztály területcsökkenése (közel 16 ha) és az „egyéb" kategória területnövekménye (35 ha) volt. Ebbe a kategóriába tartoznak pl. azok a természeti területek, amelyek a nem nádas fás, bokros társulásokhoz, természetvédelmi szempontból nem kiemelkedő jelentőségű egyéb lágyszárú társulásokhoz tartoznak.

3.3 Jellegzetes évtizedes változások a déli part nádasövében egy mintaterület példáján

Az alábbiakban Balatonszemes szabadstrandtól K-re, a mélyen benyúló kikötőtől Ny-ra eső partszakasz (ld. jobb oldali Google Map képkivágat) növényzetváltozásait mutatjuk be, a legjellemzőbb folyamatok, jelenségek fotókon, fototérképkivágatokon történő szemléltetésén keresztül - összevetéssel az 1998. és a 2003. évi ortofotókon rögzített állapottal. A partszakaszról általánosságban el lehet mondani, hogy végig beépített, partközeli úttal, részben partvédőműves szakasz. A mocsári növényzet nyilvánvalóan a kikötő által okozott áramlási holttérben telepedett meg, ahol legkorábban megindulhatott a feliszapolódás.

Jól megfigyelhető a Balatonra jellemzően kialakult karéjos szerkezet, ami a szél, a hullámzás jellegzetes eredménye. Maga a nádas, ill. a teljes növényzet ennek következtében ökológiai időléptékben nézve nagyon fiatal, mindössze 3-4 évtizedes lehet (a part kialakítását, a partvédőművek építését 1960-tól végezték: 1970-ig mintegy 70 km hosszúságban el is készült, majd a következő évtizedben kb. 30 km, 1980-tól pedig mindösszesen 6-7 km hosszban épült ki: Fejér, 2007. adatai)

13