A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Lengyel Edina (Pannon Egyetem) - Buczkó Krisztina - Stenger-Kovács Csilla (PE): A Fertő-tó környéki és a Duna-Tisza közi kis szikes tavak különleges jellemzői és kovaalga flórája
5. ábra. A pH és az oldott oxigén tartalom minimum, maximum és médián értékei a Fertő-tó környéki tavaknál a két ország területén A tavaszi időszakban átlagosan magasabb vezetőképesség értékeket (pl. a Fertő tó környéki tavaknál 5030 μS cm-1) mértünk, mint az őszi mintavétel során (3725 μS cm-1), amely megfelel a tavak hidrológiai ciklusából eredő betöményedési fázisoknak. Azonban a kiskunsági tavaknál ősszel átlagosan magasabb vezetőképességet mértünk (11623 μS cm-1), mint májusban (8610 μS cm-1). Ennek oka lehet, hogy a Duna-Tisza közi területeken később indult meg a feltöltődés folyamata. A legnagyobb vezetőképességet (17600 μS cm-1) a Kelemen-székben ősszel, míg a legkisebbet (2960 μS cm-1) szintén ősszel a Legény-tóban mértük. A meglévő kovaalga indexek ezeket az időszakos élőhelyeket a legtöbb esetben gyenge vagy mérsékelt ökológiai állapotú kategóriába sorolják, mivel a magas TP és sótartalmukat humán eredetű szennyezésként azonosítják, nem pedig a már említett okokra. A magyarországi tavakra kifejlesztett TDIL (Trophic Diatom Index for Lakes) kovaalga alapú index (Stenger-Kovács és mtsai, 2007) alapján a vizsgált szikes tavak 21%-a a gyenge, 44%-a mérsékelt ökológiai állapotú (6. ábra). Míg az EU Víz Keretirányelve alapján meghatározott jó vagy kiváló ökológiai állapotot a tavaknak csak 14%-a érte el. Ezek a meglévő indexek nem képesek a valós ökológiai állapot megállapítására, mivel ezen típusú tavak magas TP és sótartalma a szikes vizek természetes állapotát jelenti. 6. ábra. A szikes tavak egymáshoz viszonyított aránya a TDIL index által meghatározott ökológiai állapotuk alapján Összességében megállapítható, hogy a kis szikes tavak kis fajgazdagsággal rendelkeznek, az egyes tavaknál alacsony diverzitású közösségeket találtunk, mely a fizikai és kémiai paraméterek extrém értékeinek és a jelentős változékonyságának köszönhető (García és mtsai, 1997), s nem a kompetíciós folyamatoknak. A Fertő-tó környékén és a Duna-Tisza közi területeken eltérő fajösszetételt tapasztaltunk, melynek oka a területek vizének eltérő fizikai és kémiai tulajdonságai. A tavakra egyedileg nagyon sajátos flóra és kovaalga összetétel jellemző, mely jelentősen függ az egyes évek, évszakok jellemzőitől és a szubsztrát típusától. A meglévő kovaalga indexek nem képesek a valós ökológiai állapotuk megállapítására, ezért egyre sürgetőbbé válik egy, a kis szikes 7
