A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Lengyel Edina (Pannon Egyetem) - Buczkó Krisztina - Stenger-Kovács Csilla (PE): A Fertő-tó környéki és a Duna-Tisza közi kis szikes tavak különleges jellemzői és kovaalga flórája
vízterekre kifejlesztett új kovaalga alapú index létrehozása, amely segítséget nyújthat ezen típusú tavak megóvásában a jövőben. Azt, hogy ezek az élőhelyek milyen különleges és értékes élővilággal rendelkeznek, számos olyan taxon igazolja, mely a külföldi és a magyar Vörös listán egyaránt szerepel. Az Achnanthes excilist csökkenő populációjú, a Craticula halophiloidest extrém ritka, míg például az Achnanthes minutissima var. gracillimat veszélyeztetett fajként tartják számon (Lange-Bertalot, 2000). A Surirella peisonis, a Craticula halophila és a Nitzschia vitrea a magyar algológiai Vörös listán is szerepelnek. Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA K81599 támogatta. Köszönetet mondunk Kovács Katának és Luciane O. Crossettinek a mintavételek során gyújtott segítségükért. IRODALOM Ács, É., Barreto, S., Beszterci, B., Borics, G., Fehér, G., Grigorszky, I., Kiss, K.T., Makk, J., Pelyhe, T., Schmidt, A., Szabó, K., Vörös, L. (2004): Algológiai praktikum. Szerk.: Ács É. & Kiss. K.T. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Ács, É., Buczkó, K., Lakatos, Gy. (1991): A Velencei-tó és a Fertő-tó nádbevonatának összehasonlító algológiai elővizsgálata. Bot. Közlem. 78: 1-2 füzet. Balázs, R., Bankovics, A., Boros, E., Dóka, R., Gilly, Zs., Sipos, F., Vajda, Z. (2011): Szikesek a Kiskunságban. Pint 2000 Kft, Kecskemét. Boros, E., Molnár, A., Olajos, P., Takács, A., Jakab, G., Dévai, Gy. (2006): Nyílt vízfelszínű szikes élőhelyek elterjedése, térinformatikai adatbázisa és természetvédelmi helyzete a pannon biogeográfiai régióban. Hidrológiai Közlöny 86 (6): 146-147. Fehér, G., Schmidt, A. (2003): A kiskunsági szikes tavak (KNP II) algológiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 163-176. García, C. M., García-Ruiz, R., Rendón, M., Niell, F. X., Lucena, J. (1997): Hydrological cycle and interannual variability of aquatic community in a temporary saline lake (Fuente de Piedra, Southern Spain). Hydrobiologia 345: 131-141. Krammer, K., Lange-Bertalot, H. (1991, 1997, 1999a, b): Bacillariophyceae 1-4 Teil. In: Pascher, a Süßwasserflora von Mitteleuropa Band 2/1-4, Gustav Fischer Verlag, Heidelberg Berlin. Lange-Bertalot, H. (2000a, 2001, 2002, 2003, 2009): Diatoms of European Inland Waters and Comparable Habitats Volume 1-5. A.R.G. Gantner Verlag K.G. Lange-Bertalot, H. (2000, 2004, 2008): Iconographia Diatomologica. Annoted Diatom Mirographs Volume 9, 13, 17. Koeltz Scientific Books. Németh, J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei. A Környezetgazdálkodási Intézet. Környezetgazd. Int., Budapest. Padisák, J., Ács, É., Borics, G., Buczkó, K., Grigorszky, I., Kovács, Cs., Mádl-Szőnyi, J., Soróczki-Pintér, É. (2006). A Víz Keretirányelv és a vízi habitatdiverzitás konzerváció biológiai vonatkozásai. Magyar Tudomány 167: 663-669. Somogyi, B., Alois, H., Németh, B., Vörös, L. (2011): Szervetlen lebegőanyagok hatása sekély tavak fitoplankton struktúrájára (különös tekintettel a pikoplantonra). Hidrológiai Közlöny 91: 72-75. Stenger-Kovács, Cs., Buczkó, K., Hajnal, É., Padisák, J. (2007): Epiphytic, littoral diatoms as bioindicators of shallow lake trophic status: Trophic Diatom Index for Lakes (TDIL) developed in Hungary. Hydrobiologia, 589:141-154 Vörös, L., V.-Balogh, K., Boros, E. (2005): Pikoplankton dominancia szikes tavakban. Hidrológiai Közlöny 85: 166-168. 8
