A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

8. szekció: Medencék, fürdők vízmikrobiológiai kérdései - Galsi Tamás (Techno-Víz Kft.): A mesterséges fürdővizek bakteriológiai vizsgálatának tapasztalatai

Pseudomonas (4. kép) jelenléte nem fekális szennyezettségre utal, hanem a technológia és a tisztítási eljárások hiányosságaira. 4. kép. Pseudomonas aeruginosa telepek m-PA agaron, membránfilteren (saját felvétel) A környezetben széles körben elterjedt, a csővezetékekben, medencék falán, stb. tartósan letelepedhet. A fekálindikátorokkal ellentétben utószaporodást mutat a rendszerben és jóval ellenállóbb a fertőtlenítőszerekkel szemben. Egyes képviselőik fakultatív patogének, így a Pseudomonas kimutatásakor magasabb egészségügyi kockázattal kell számolni. A mesterséges fürdővizek vizsgálataival kapcsolatos szabályozási háttérrel és vizsgálati módszertannal kapcsolatos tapasztalatok A mesterséges fürdővizek bakteriológiai vizsgálatainak módszertani és szabályozási háttere sok esetben nem egyértelmű és ellentmondásos, melyeket - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban foglalunk össze, kiemelve a gyakorlati szempontból leglényegesebbeket: A szabályozó rendelet és kapcsolódó szabvány ellentmondásai: a 37/1996. (X.18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről a mesterséges fürdővizek bakteriológiai minőségének biztosításhoz az MSZ 13690-3:1989 Fürdővíz. Minősítés bakteriológiai vizsgálatok alapján (visszavont szabvány) c. szabványt adja meg. Az említett szabvány 2012. februártól visszavonásra került, ennek ellenére a benne megadott határértékrendszer hatályos és használható a minősítéshez. A vizsgálati módszereket az MSZ 13690-2:1989 Fürdővíz. Mintavétel és bakteriológiai vizsgálat c. szabvány tartalmazza, melyet a legtöbb akkreditált laboratórium alkalmaz a rutin vizsgálatok során. A rendelet és szabvány közötti 11 év korkülönbség jól észlelhető, mivel a rendelet és említett szabványok nomenklatúrája meglehetősen eltérő (pl. Micrococcus szám - coccus szám, fekális Enterococcus szám - fekál streptococcus szám, stb.). Maga a rendelet már egy modernebb szemléletű bakteriológiai vizsgálati listát ad meg, viszont a minősítést egy jóval régebbi szabványra hivatkozva határozta meg. Az önellenőrzési tervben szereplő bakteriológiai vizsgálati paraméterek és vizsgálati gyakoriságuk végleges jóváhagyása a népegészségügyi szakigazgatási szervek jogköre. A hatóságok szerepe a bakteriológiai vizsgálati paraméterek és vizsgálati gyakoriságok meghatározásában: a mesterséges fürdőket üzemeltetőknek az üzemeltetési engedélyen túl önellenőrzési tervvel kell rendelkezniük az általuk üzemeltetett medencék vizsgálataira. Az önellenőrzési terveket a területileg illetékes kistérségi népegészségügyi intézet vagy népegészségügyi szakigazgatási szervek (volt ÁNTSZ) hagyják jóvá. A népegészségügyi szervek a vonatkozó szabályozástól eltérő gyakoriságokat és vizsgálati paramétereket is meghatározhatnak. A nem egyértelmű szabályozás miatt gyakran tapasztalható, hogy a különböző népegészségügyi szervek nem egyformán követelik meg 6

Next

/
Thumbnails
Contents