A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lucza Zoltán (FETIVIZIG)- Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.) - Illés Lajos (VIZITERV ENVIRON Kft.): A Tisza Magyar-Ukrán határvízi mértékadó árvízszint meghatározásainak módszertani újragondolása

A TISZA MAGYAR-UKRÁN HATÁRVÍZI MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT MEGHATÁROZÁSAINAK MÓDSZERTANI ÚJRAGONDOLÁSA

LUCZA ZOLTÁN1 - SZABÓ JÁNOS ADOLF2 - ILLÉS LAJOS3

1 - Felső-tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 2 - HYDROInform, Hidroinformatikai Rendszerfejlesztő Betéti Társaság, 3 - VIZITERV Environ Kft

1. Előzmények

A Tisza árvízi veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az elmúlt évek (1998, 2001, 2006.) árvizei többször is bebizonyították: árvíz-hidrológiai és hidrometeorológiai sajátosságok miatt a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet magas és heves árhullámokra számítani. A vízszintemelkedések 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Az áradás intenzitása 30-40 cm/óra, a Tisza 10-12 m-t is emelkedhet a tetőzésig.

A FETIVIZIG működési területének árvédelmi biztonságára jellemzően itt 541 km árvízvédelmi töltés található, melyből az előírt méretre 379 km (mintegy 70%) van kiépítve. A művek karbantartottsága megfelelő, az árvízi biztonságot veszélyeztető hiányosság nincs. Lényeges azonban megemlítenünk, hogy a Kárpátalján az utóbbi évek nagy károkat és emberéleteket is követelő árvizeinek hatására nagymértékű, egyre gyorsuló töltésfejlesztési munkák indultak meg, fejeződtek be. A jelenlegi ukrán árvízvédelmi koncepció a teljes 824,7 km hosszú töltésrendszer (töltések és partbiztosítások együttes hossza) fejlesztését tartalmazza, 1 %-os mértékadó árvízre méretezve a meglévő töltések erősítését. További 132 km új töltés építését is előirányozták. 2006-ban a kárpátaljai vízügyi igazgatóság az előző évi beruházási keret hétszeresét kapta árvízvédelmi fejlesztési célokra, így a Tisza mentén Csap térségében további 19,6 km, az országhatáron csatlakozó Borsa mentén 24,6 km töltés fejlesztésére kerül sor (1. ábra).

1. ábra. Az Ukrajnában tervezett és folyamatban lévő töltésfejlesztések 2007-től

Előzetes elemzésekre alapozva megállapították, a fejlesztések az eddig gyakori kárpátaljai töltésszakadások számának jelentős csökkenését idézi elő, ami akár 10-15 %-al, vagyis 150-200 millió m3-rel is megnövelheti az árhullám tetőzési szintjét befolyásoló vízmennyiséget, illetve tovább gyorsíthatja az egyébként is heves felső-tiszai árhullám áradó ágának meredekségét. Példaként említhetjük meg, hogy korábbi elemzések szerint (Szabó J.A. - Lucza Z., 2009) a 2001-s árhullám a jelen ukrajnai fejlesztések tükrében 4750 m3/s körüli csúcs-vízhozammal tetőzhetett volna a tiszabecsi vízmércénél. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy egyéb védelmi rendszer (pl.: árvízi szükségtározók, polderek) híján az ukrán intézkedések, munkálatok gyakorlatilag egy, a folyó alsóbb szakaszára történő kockázat-áthelyezést valósítanak meg azáltal, hogy az a víztömeg, amely korábban - a gátrendszer elégtelenségei miatt - a felsőbb, ukrajnai folyószakaszokon elhagyta a folyót, most majd továbbhalad a határ menti folyószakaszokra.

A FETIVIZIG 2011-ben Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében pályázatot nyert „Az árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén” címmel. A pályázat fő célkitűzései: az árvízi lefolyás