A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lucza Zoltán (FETIVIZIG)- Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.) - Illés Lajos (VIZITERV ENVIRON Kft.): A Tisza Magyar-Ukrán határvízi mértékadó árvízszint meghatározásainak módszertani újragondolása
elemzése, térinformatikai adatbázisra épülő csapadék-lefolyás modell létrehozása, az árvízi felszíngörbe megszerkesztésének módszertani elemzése és számítások végzése a különböző valószínűségű árvizek meghatározására. A globális éghajlatváltozás és az erdősültség-változás hatásainak figyelembevétele a mértékadó árvízi felszíngörbék alakulására. A tervezett hidrológiai modell segítségével a figyelembe vehető a külföldi és hazai területeken tervezett és megvalósult árvízvédelmi létesítmények árvízi lefolyásra gyakorolt hatása, illetve számszerűsíthető lesz az árvízvízszintek emelkedése és az árvízvédelmi létesítmények tervezési alapjául szolgáló mértékadó árvízszint jelenlegi és jövőbeni várható értékei. A magyar-ukrán határmenti Tisza szakasz mértékadó árvízszintjeinek közös felül-vizsgálatát a magyar-ukrán határvízi Kormánymeghatalmazottak határozták el. Megállapodás született arról, hogy a szakértők a soron következő meghatalmazotti ülésszakig elkészítik a határvízi Tisza szakasz (Huszt-Dombrád) mértékadó felszíngörbéjének elfogadásra javasolt változatát. A feladat teljesítésére munkacsoport alakult majd elkezdődtek a módszertani egyeztetések. A 2011. novemberi szakértői találkozón a kölcsönös tájékoztatás illetve konzultáció után a Felek szakértői a következő főbb szakmai elvekben állapodtak meg:- A MÁSZ meghatározás jelenlegi módszertani megoldásain kívül újszerű eljárásokat is kipróbálnak.- A számítógépi szimulációs modellezések alapjául szolgáló adatbázisokat a Felek közösen állítják elő, elsősorban a folyamatban lévő: „A magyar- és az ukrán felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztési programok továbbfejlesztése, integrált árvízvédelmi előrejelző rendszer létrehozása térinformatikai alapú modellrendszer alkalmazásával” c. ENPI HUSKROUA 0901/044 sz. valamint az „Árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén”” c. SH/2/1 sz. svájci-magyar együttműködési program keretében végzendő „Árvízi lefolyás elemzése”” c. feladat részeként.- A felszíngörbe meghatározásakor a valószínűségi megközelítés során a 100 év visszatérésű extrém hidrológiai esemény gyakoriságának elemzéséből indulnak ki, de emellett tekintettel lesznek a jövőben várható az árvízszintek magasságát befolyásoló egyéb hatásokra is. (árvízvédelmi töltésfejlesztések a Felső - Tiszán, folyómeder és hullámtér morfológiai változásai, erdősültség változásai, klímaváltozás, már meglévő víztározók hatásai).- A szakértők közösen határozzák meg a szimulációs modellezés forgatókönyveit, illetve a modellezési munkák fő szakmai szempontjait, valamint munkamegosztásban teljesítik a feladatokat. 2. A MÁSZ meghatározásának jelenlegi (korábbi) módszertana A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése: VTT) megvalósításáról szóló „2004. évi LXVII. Törvény”” a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán megfogalmazott alapelveit (I. Fejezet, Általános rendelkezések, 2. § (2)/a,b,c) gyakorlatilag a mértékadó árvízszinthez (MÁSZ), mint a legfontosabb referencia szinthez rendeli. A MÁSZ tehát egy rendkívül fontos fogalom, mely valójában azt a vízállást jelöli, amely - vagy a nála alacsonyabbak - ellen védekezünk, és amely feletti árhullámot vis majornak tekintjük. Ennek alapján választják meg, jelölik ki az árvízvédelmi művek magassági méretét. Míg Magyarországon a mindenkori MÁSZ értékeit rendeletekben hirdetik ki (lásd az 1. táblázat), Ukrajnában az előírt számítási módszertan alapján minden egyes konkrét árvízi fejlesztéskor a tervezőnek kell a MÁSZ magasságát meghatározni. Úgy Ukrajnában, mint Magyarországon jelenleg a folyók mértékadó árvízszintjének meghatározása az elmúlt időszak vízállás megfigyelési idősorainak matematikai statisztikai alapú feldolgozásán alapszik. Mindként országban hasonló módon a vízrajzi törzsállomások szelvényeire meghatározzák az évi nagyvizek valószínűségi eloszlását, majd abból - ha szükséges extrapolációval - az 1%-os előfordulási valószínűségi vízszintek relatív majd abszolút magasságát. Magyarországon a vízrajzi állomások közötti folyószakaszokra a „11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet”” elrendeli továbbá, hogy a MÁSZ hossz menti eloszlásait két mérceszelvény közötti szakaszon az egyenes arányosság (lineáris kiosztás) módszerével adódó értékekkel kell képezni. A magyar-ukrán határszakaszra kiterjedő valószínűségi alapú felszíngörbe adatokat Magyarországon rendeletileg először 1976-ban hirdették ki. Azóta többször módosították, de a módosítások nem érintették a közös érdekeltségű határszakaszt. A határment szinteket az alábbi 1. táblázat tartalmazza. 2
