A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Kovács József - Kiszely-Peres Bernadett (KÖRKÖVIZIG) - Szalai József (VITUKI): Periódusos jelenségek a Tiszántúl alacsonyabb tengerszint feletti magasságú térszínein létesített talajvízszint-észlelő kutak mérési adatsoraiban

eszközöket felváltó elektronikus adatgyű‍jtő‍ és rögzítő‍ mű‍szerek megjelenésével és elterjedésével a mintavételezési gyakoriság kötöttsége megszű‍nt, tetsző‍leges, illetve a szakmai és a felhasználói igényeknek megfelelő‍ mérési gyakoriság elérése vált lehető‍vé. Hosszú idő‍sorral rendelkező‍ észlelő‍kutak esetében tehát igen eltérő‍ mintavételezési gyakoriságúak a vízszint-idő‍sorok. A Tiszántúl területérő‍l rendelkezésre álló adatállomány is jelentő‍s mintavételezési inhomogenitást mutatott. Ezt a bonyolult mintavételezési helyzetet egyszerű‍síteni kellett, amit a különböző‍ idő‍pontokban mért adatokból számított havi átlagértékek elő‍állítása tett lehető‍vé. Ezzel azonban az adatsorok nem váltak ekvidisztánssá, ezért szükségessé vált a Lomb és Scargle periodogram-számítási módszerének alkalmazása. Az adatelő‍készítés hangsúlyos feladata volt a trendjellegű‍ változásokat mutató idő‍sorral rendelkező‍ észlelő‍kutak elkülönítése és a trendeltávolítás. Ennek megoldására különböző‍ fokszámú polinomiális illesztés alkalmazására került sor, melynek eredményét az 5. fejezetben ismertetjük. 4. Az adatleválogatás néhány tapasztalata A feladat megoldásának kezdetén több mint 400, igen változó hosszúságú és eltérő‍ mérési idő‍közű‍ adatsor áttekintését, az alkalmazni kívánt vizsgálati módszer adatigénye biztosíthatóságának szempontja szerinti válogatását kellett megoldani. Legjellemző‍bbek voltak a 30-50 éves idő‍sorok, azonban több észlelő‍kút esetében már az 1930-as évektő‍l kezdve vannak adatok. Az idő‍soros vizsgálatok céljára azonban csak a legalább 45 éves, vagy annál hosszabb idő‍sorok kerülhettek felhasználásra, mert – alapfeltételként – csak azokat a periódusokat tekinthetjük „létező‍nek”, amelyek legalább háromszor elő‍fordulhattak a megfigyelt idő‍tartamban. Ez a feltétel 247 észlelő‍kút esetében teljesült. 3

Next

/
Thumbnails
Contents